Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - PANDULA ATTILA: A Habsburgok házi ordója: az Aranygyapjas Rend

A Statútum szabályozta a Rend szervezetét is. Az Aranygyapjas Rend élén a főnök, szuverén állt. Négy fő tisztségviselője közül a kancellár a fontosabb ügyekkel foglalkozott, a kincstárnok a Rend vagyonára, kincseire felügyelt, az írnok (greffier) intézte az adminisztratív ügyeket, a címerkirály a felmerülő heraldikai kérdésekkel törődött. (Ezek a rendi tisztségviselők a kor más lovagrendjeinél is megtalálhatók voltak.) IV. Jenő pápa 1433-ban erősítette meg az Aranygyapjas Rendet. A későbbiekben a Statútumhoz, különféle időpontokban 21 kiegészítő cikkelyt csatoltak.

5 Az Aranygyapjas Rend és a Habsburgok A Rend Statútumának 65. cikkelye szerint az Aranygyapjas Rend főnöke és szuverénje nem lehet nő, viszont lehet a leányörökös férje, ha maga is a Rend tagja.

6 Merész Károly burgundiai fejedelem 1477-ben elesett a Nancy melletti csatában, örökösének, Burgundiai Máriának kezével a Rend főnökének és szuverénjének méltósága férjére, Miksa osztrák főhercegre szállt. Ettől kezdődően az Aranygyapjas Rend nagymesteri címét a Habsburg család viselte. Miksa császárrá választásával (1493) aztán a rendjel nemzetközi jelentőségre tett szert. 1516-ban V. Károly vette át az Aranygyapjas Rend irányítását, s a korábban csupán a burgundiai fejedelemség által kiadott elismerés egy hatalmas világbirodalom által adományozott rendjellé vált. 1516-ban 51 főre emelték a rendtagok keretszámát, s X. Leó pápa bullája a rendvitézek, illetve a rend tisztségviselői számára bizonyos lelki malasztokat (indulgentiák) engedélyezett. 1559-ben //. Fülöp olyan értelemben változtatta meg a Statútumot, miszerint a Rend főnöke és szuverénje jogosult kizárólag a rendtagok kinevezésére. Ugyancsak az ő uralkodása idején emelték fel a rendtagok keretszámát 61 főre. Érdekes helyzet alakult ki 1700-ban, amikor //. Károly spanyol király személyében kihalt a Habsburg család ú.n. spanyol vagy idősebb ága. Az uralkodó unokaöccsét, Anjou Fülöp herceget, XIV. Lajos unokáját és Mária Terézia infánsnőt, IV. Fülöp király leányát jelölte ki örököséül. Kijelentette továbbá, hogy mindazok a dinasztikus jogok, amelyek Spanyolországgal és az ahhoz tartozó államokkal kapcsolatosak, a francia Bourbonokra szállnak át. Azonban /. Lipót császár a Habsburg család ifjabb (osztrák) ága révén, igényt jelentett be az örökségre. A spanyol örökösödési háború néven ismert nemzetközi konfliktus az 1713-as utrechti és az 1714-es rastatti és bádeni szerződésekkel ért véget. A Habsburg és a Bourbon ház felosztotta a spanyol örökséget. A békekötés megoldotta az uralmi kérdéseket, de nem hozott döntést az Aranygyapjas Rend, illetve a nagymesterség kérdésében. Mindkét uralkodó igényt tartott a rend első emberét illető „Burgundia hercege" címre.