Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - BODA MIKLÓS: A középkori pécsi egyetem lokalizációjához

Emlékeztetve arra, hogy a (fentebb már idézett) 1735. évi leírás szerint még egy kápolna volt - helyreállíthatatlan állapotban - a földszinti traktuson, megkockáztatja a feltevést: ez a rész fogadta be eredetileg a középkori egyetemet, s amikor már nem volt szükség a termekre, itt létesítették 1428-ban a Szent Móric kápolnát. Ezt (Henrik püspök idejében) azért alapították, ,Jiogy benne előadásokat, prédikációkat tartsanak az akkori idők eretnekmozgalma, a patarénusok ellen. Tehát nagyobb befogadása létesítménynek kellett lennie", vélekedik egyháztörténészünk (PETROVICH 1963. 181, passim; Vö. BODA 1991. 82). A magunk részéről három további feltételezéssel szolgálhatunk. 1. Egy 1500 körüli adatból kitűnik, hogy a ma már nem létező Szent Mihály-kápolna a székesegyház déli oldalához volt építve (PETROVICH 1963. 181). Már Gosztonyi is felteszi, hogy a 18. században lebontott kápolna az itteni ókeresztény sírkamra földfeletti kápolnájának a helyén épült (GOSZTONYI 1943. 150), ugyanezért szinte bizonyosra vehető a későbbi Szent Mihály elnevezés. Megjegyezzük, hogy a Szent Mihály-kápolnák fölé a középkorban gyakran építettek könyvtárakat, ilyen együttes volt a bajorországi Windberg premontrei kolostorának 1492-ben épült kápolnakönyvtára is. (Az itteni Szent 'Mihály-kápolnát már 1345-ben említik.) Külön érdekessége ennek az analógiának, hogy eredetileg a windbergi könyvtárban őrizték a pécsi „egyetemi szentbeszédeket" tartalmazó „müncheni" kódexet (BACKMUND 1977. 70, 191; Vö. BODA 1991. 83). 2. Az a másik „kápolna", amit az 1735. évi műleírás készítője az „aedes Sacmarianae" földszintjén, akkorra már beomlott boltozattal látott, a firenzei San Marcoéhoz hasonló „többhajós" könyvtár lehetett, mégpedig a Handó György által - 1474 körül - újraalapított könyvtár (ld.: 23. sz. jegyzet). A mellette lévő kápolna (Holtak kápolnája? Szent Mihály-kápolna? ) is az ő újraalapítása lehetett, talán a célból, hogy méltó nyughelyet készítsen egykori püspökének, Janusnak, akit 1472-ben temettek el ideiglenesen a Zágráb melletti Remetén. 3. Ismerjük Szatmári humanista körét, tudunk az ő pécsi rezidenciáján rendezett tudós összejövetelekről (KLANICZAY 1985. 25). Lehet, hogy építkezése a humanista szellemben fejlődő káptalani városi iskola továbbfejlesztését szolgálta, a nyugat-európai városok nagyhírű gimnáziumainak szellemében. S hogy ez sikerülhetett is, Istvánffy sokat idézet sorai bizonyítják. Ugyanakkor eljuthatott az Academia Sacmariana megalapításának a gondolatáig is. Tálán nem véletlen, hogy Pécsett, a vizek és a bor városában, leíratik egy Szatmárinak ajánlott (a bor és víz dicséretéről értekező) írásban

25 egy latin vers, melyben hivatkozás történik Cicero híres Akadémiájára: „Szebb virulásra fakad, ő római nyelv híres őre, egykori szép ligeted, mert igy akarta parancs!