Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)
TANULMÁNYOK - BODA MIKLÓS: A középkori pécsi egyetem lokalizációjához
És Akadémia-villád (mert ezt hirdeti minden) régi dicsőségét most betetőzi az új." Összefoglalás helyett „Mi az igazság a pécsi ősi egyetem kérdésében?" - kérdezhetnénk a székesegyház mögött feltárt középkori épület „egyetemi minősítését" vitató írás (VÖRÖS 1992) címével. A kérdésre - meglehet - sohasem kapunk megnyugtató választ. Mindenesetre aligha válaszolhatunk csupán a régészet eszközeivel. Hisz ha meggondoljuk, a szóbanforgó ásatások kapcsán fel sem merült volna a középkori egyetemmel való azonosítás lehetősége, ha Evlia Cselebi nem tesz említést „az isteni Eflatunnak a belső várban lévő, régi, tudományos főiskolájáról"', miként a múlt század végén előkerült cimerkő minősítését is befolyásolta az a tény, hogy egy 18. századi kéziratban a középkori egyetem állítólagos helyéről olvashattak a pécsiek. (Ezt a címert egyébként nem lehet csak egyszerűen semmisnek tekintenünk, mert jóllehet nem az egyetemalapítás korában faragták, szerepel rajta az egyetemi címerek súlyponti motívumának számító könyv, együtt a „tudós Bologna" címerét meghatározó csillag-motívummal). A fentiekben magunk is megkíséreltük bizonyítani, hogy Evlia az általa említett nagytekintélyű „medreszét" a figyelmével olyannyira kitüntetett „Szülejmán szultán dzsámi", vagyis a székesegyház közvetlen környezetébe helyezi. Fő érveink: a dzsámi „háremével" közvetlen összefüggésben említi az iskolát, melynek a székesegyházi (káptalani) könyvtárral való topográfiai összefüggése nem csupán könyvtártörténeti analógiák, de két közel egykorú (1620, 1639) leírás, illetve Evliának a székesegyház szentélyét („mihrábját"), a fegyvertárrá átalakított „könyvraktárát" bemutató sorai alapján is valószínűsíthető. Ugyanakkor emlékeztetnünk kell rá, hogy Vinkovics Benedek 1639. évi relációja szerint az egykori ,pécsi Akadémia (...) török fegyvertárrá lett átalakítva" (FRICSY 1984. 198). Itt merült fel bennünk a gyanú: Vinkovics helyi informátora talán istvánffy Miklós 1622-ben megjelent főművében olvasottak hatására azonosította a „pécsi Akadémia" épületét, melyről Dallos Miklós 1620-as leírása még nem tett, nem tehetett említést, jóllehet éppen ő emlékezik meg a székesegyházi könyvtár maradványairól (HOLOVICS 1966. 174). Mint emlékeztetünk rá: publikus formában Istvánffy tett elsőként (és tulajdonképpen utoljára) forrásértékű említést a nevezetes pécsi „gymnasium literarum"-ról, melynek Mohács előtt még 2000 tanulója volt. Meglehet egyébként, hogy a pécsi püspök, Gregoriáncz Pál (1548-1550) „tanulóhadseregét" számszerűsítette csupán történetírónk, mely hadseregből aztán 300 főt a