Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - BODA MIKLÓS: A középkori pécsi egyetem lokalizációjához

hogyan viszonylik, hogy például az akadémia mivel volt szomszédos: a püspöki rezidenciával, a templommal vagy a várral. Vinkovics nyilván nem törekedett finomabb lokalizálóra, a „residencia episcopalis"-t inkább általános értelemben használja, s a legfőbb viszonyítási pontjának a székesegyház tűnik. A székesegyházat vár övezi, s a székesegyház?, a vár? közelében működött egykor a pécsi akadémia is, melynek épületét a törökök fegyvertárként (armamentarium) használják. Az elmondottakkal tulajdonképpen még nem adtunk határozott választ arra a kérdésre, hogy a belső váron belül közelebbről hol kell keresnünk a Vinkovics Benedek és Evlia Cselebi által közel egy időben (1639, 1663) említett iskolát. Csupán a püspöki palotában történt elhelyezést igyekeztünk kizárni, részint az Evlia-féle „hárem" és a székesegyház nyugati homlokzata „összekapcsolásával", részint a könyvtárközeli elhelyezés indoklásával. Kiderült továbbá az idézett szövegrészekből, hogy a székesegyházban, feltehetőleg a székesegyház könyvtárában, 1620 táján még a helyükön voltak bizonyos liturgikus könyvek „kis lánccal a falhoz erősítve", hogy 1639-ben a törökök fegyvertárnak használták az egykori „akadémiát", hogy 1663-ban, Evlia pécsi látogatásának idején a székesegyház szentélyében (benne? alatta? mellette? ) török fegyvereket tartottak elzárva, mégpedig ott (a szentélyben? az altemplomban? a szentéllyel valamiképpen összefüggő helyiségben? ), ahol korábban „könyvraktár", nyilvánvalóan könyvtár volt elhelyezve. A könyvtár-fegyvertár, illetve az iskola topográfiai összefüggése nyilvánvaló az idézettek alapján, így ha meggondoljuk, az sem ellentmondás, hogy a török utazó tudósítása szerint az egykori iskola helyiségeiben „várkatonaság lakik és a lakosokkal szórakozik"}

1 Mindezt figyelembe véve, az elenyészett iskola lokalizáciérja szempontjából is kulcskérdés a Dallos Miklós és Evlia Cselebi által jelzett könyvtár közelebbi helyének megállapítása. Számos európai példából ismerjük a könyvek, illetve könyvtárak középkorban szokásos elhelyezését, elhelyezkedését. Minthogy egyház és kutúra úgyszólván egyet jelentett ebben az időben, természetes, hogy hasonló elveket követtek a kolostori, a székesegyházi, plébániai és más könyvtártípusok elhelyezésénél. A román stílus korában külön könyvtárhelyiséget vagy könyvtárépületet csak ott találunk, ahol a szerzetesek, kanonokok és más - általában egyházi - használók, s ezzel együtt a könyvek nagy száma ezt szükségessé tette. Ilyen volt például Sankt Gallenben a híres bencés kolostor, ahol már az ezredforduló előtt külön épületet emeltek a templom szentélyének északi oldala mentén; földszintjén a könyvmásolók tevékenykedtek, emeletén pedig könyvtár létesült. Megjegyezzük, hogy ahol lehetséges volt, az épület magasabb szintjén alakították ki a könyvtárat. Ily módon óvták a nagyértékű kéziratos könyveket a nedvességtől és a tolvajoktól, s az olvasáshoz, illetve (ahol nem volt külön scriptorium) a könyvmásoláshoz szükséges természetes fény is jobban rendelkezésre állt.