Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - BENDA KÁLMÁN: Unitáriusok a hódoltság-kori Dél-Baranyában

igéjét hirdetni kezdtem, és már innen és túl a Dunán és a Dráván, az Úrnak gazdag és már túlérett gabonájának aratására jött többi atyafival s a Szentlélek segítségével 120 egyházat alapítottam, amelyek közül mindegyikben egy értelem szerint hirdettetik és fogadtatik az Úr igéje, és pedig oly nagy tisztasággal, hogy sokan állítják, miszerint jobban szervezett egyházakat azoknál sem láttak, akiknél az Úr igéje ide s tova 30 éve hirdettetik."

5 A Sztárai által említett „többi atyafi" is szinte mind baranyai volt, köztük a legismertebb: Hercegszőlősi Gáspár. Az 1540-es években a lutheri reformációt felváltó helvét irányt is a baranyai táj szülöttei irányították az egész Dél-Dunántúlon. Említsük közülük Veresmarti Illést, Laskai Szűcs Györgyöt, vagy Kálmáncsehi Sánta Mártont. Laskóra menekült Szegedi Kis István is a Tisztántúlról, ahogy itt tevékenykedett hosszú évekig és itt vált a kálvini irány hívévé Skaricza Máté, később Ráckeve papja. Az ő munkásságuk nyomán a század második felére a Dél-Dunántúlon a kálvinizmus vált uralkodóvá; az 1550-es évek végére már az alsó-dunamelléki püspökség is megszerveződött, Baranya központtal. 1576-ban Hercegszőlősön tartották azt a zsinatot, amely formába öntötte a Dunántúl református szellemben ismert első kánonjait. Arról, hogy a baranyai reformátusoknak iskoláik voltak Pécsett, Laskón, Hercegszőlősön és másutt is, tudunk, de közelebbi adataink nincsenek róluk. Ezek szinte mindenütt a régi ferences iskolák hagyományaiból nőttek ki, és szellemükben reformátussá válva, továbbra is a latin nyelvű humanista műveltség elemeit terjesztették. Színvonalukra következtethetünk abból, hogy az itt végzett diákok közül nem egy rögtön külföldi akadémiákra mehetett, ahogy Mohács előtt Sztárai Mihály Padovába, vagy később Laskai János Wittembergába. A katolikus vallás szinte megszűnt Baranyában. Jól tükrözi a katolikus egyház helyzetét István pécsi plébános 1581-ben XIII. Gergely pápához intézett levele. „Itt Pécsett hajdan 300-nál több (katolikus) pap szolgált Krisztusnak, és egyikőjük sem szűkölködött. Napjainkra mind elszéledtek, egyeseket megöltek, másokat megfojtottak, a szentegyházakat szétrombolták, az oltárokat fölforgatták, s csak én magam egyedül hagyattam meg, mint a keresztény raboknak méltatlan szolgája, szegényen, szűkölködve, hogy kenyérrel is alig lakhatom jól."

6 Az 1570-es években a református vallásnak erős ellenfele támadt Baranyában az ariánus, másként antitrinitárius, azaz Szentháromságtagadó irányzatban, melyet nálunk unitáriusnak neveztek. Ez a vallás a IV. században élt Arius tanait újította fel, és legnagyobb hatású hirdetője a spanyol Servet Mihály volt. Az unitáriusok Isten egyszemélyűségét vallották, s ezzel szembekerültek nemcsak a katolikus hitelvekkel, hanem a lutheri és a kálvini reformációval is, amelyek együttesen támadták őket. Ők maguk viszont minden vallás iránt türelemmel viseltettek és a teljes toleranciát hirdették. Az a remény élt