Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - FRICSY ÁDÁM: A pécsi jezsuita misszió történetéből (1612-1686)

FRICSY ÁDÁM A PÉCSI JEZSUITA MISSZIÓ TÖRTÉNETÉBŐL (1612-1686) A pécsi misszó kezdete, katolikus szempontból nézve igen modern: világi hívek állnak az elindulásnál. Alsólendva várura, BÁNFFY KRISTÓF, az újonnan katolikus hitre tért férfi hívja VÁSÁRHELYI GERGELY jezsuita pátert lelki szolgálatra a zágrábi jezsuita kollégiumból.

1 A Marosvásárhelyről származó Vásárhelyi Gergely, aki 1598— 1601-ig a gyulafehérvári rendház vezető embere volt, néhány év múlva menekülni kényszerül hazájából. Kassán néhány hónapig PÁZMÁNY PÉTER vendégszeretetét és betegápolását élvezheti egészségének helyreállításáig. 1607-ben Zágrábban tanít, majd 1608-ban elöljárója lesz a fiatal jezsuita telepnek. Itt ismerkedik meg Bánffy Kristóffal és itt ismeri meg a török alatt vergődő magyarság sorsát. Pályája egyébként félkör alakban futja körül a birodalmat: Kolozsvár, majd a moldvai misszió, Braunsberg (Branievo. Lengyel, o.), újból Erdély, Kolozsvár, Gyulafehérvár, Sellye, Crumlovia (Cesky Krumlov), majd Zágráb, Pécs, Grác és végül Erdély, már BETHLEN GÁBOR jóvoltából, de jezsuita rendház nélkül.

2 Hivatalai: hitszónok, tanár, gondnok és elöljáró, s amire a buzgóság vitte: egyházi, illetve vallási író. Őt hívja Lendvára és kéri erre a török alatti vidékre a jezsuita rendfőnöktől a várúr. A tapasztalt misszionárius, aki ekkor kb. 50 éves, vállalja a munkát. Először Lendva környékén, majd a törökök hívásának engedve Kanizsán és 1612-ben Pécsett. VÁSÁRHELYI GERGELY 1612. október elején jött Pécsre egy társsal-az ugyancsak erdélyi származású JÉKELY ZAKARIÁSSAL - Bánffy és a török basák hívásának engedve, a jezsuita rendfőnök megbízásából, pápai áldással... Vásárhelyivel egyidőben egy másik missziós csoport indult Pécs felé: KASlC BARTOL és SZINY ISTVÁN jezsuiták Rómából indultak 1612 szeptemberében Matkovics Simon világi pap társaságában. Ennek a csoportnak a hívását is világi hívek kezdeményezték. Matkovics bosnyák származású volt, s a szerémségi Babskán volt plébános. Miután a pécsi katolikusok elhagyatottságát látta, munkatársak után nézett. Az ő útja is Rómába vezetett, éspedig a jezsuitákhoz. Bánffy Kristóf és Matkovics egymástól független, de azonos kérése cselekvésre késztette AQU A VI VA KOLOS rendfőnököt, s a Raguzában tartózkodó dalmáciai Kasicot s az erdélyi származású Szini Istvánt jelölte ki a pécsi misszióra. A tél beállta előtt akartak Belgrádba érkezni, azért sietve indult Sziny és Matkovics Rómából, miután pápai áldást kértek vállalkozásukra.

3 December közepén értek oda s a karácsonyt már ott töltötték. A dalmáciai olasz kereskedők kolóniája lefoglalta magának Szinyt, hogy a szláv-bosnyák kereskedők kolóniájával szemben nekik is legyen saját papjuk, ők gondoskodtak szállásáról, ellátásáról. Belgrádból indulva járták be a déli részeket, Temesvártól Mohácsig, Pécsig. A két irányból indult, de mindkét esetben világiaktól kezdeményezett hívás után indul a katolikus papság, a jezsuita rend generálisa s a legfőbb tekintély, a római pápa, V. PÁL a pécsi misszió inaugurálására. A Rómából indulók pápai brévét kapnak, a pápa rendszeres beszámolót kér a misszionáriusok munkájáról, tájékoztatják az esztergomi