Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - BENDA KÁLMÁN: Unitáriusok a hódoltság-kori Dél-Baranyában

tudtak, gyakran kérték a városban székelő török katonai parancsnok, a bég pártfogását. A bég személyétől, illetve a kapott „ajándék" nagyságától függően a török hol az unitáriusok, hol a katolikusok mellé állt. Amikor az unitáriusok 1617-ben elfoglalták a templomot, a jezsuiták a béghez fordultak, aki újra elrendelte a templom közös használatát. Erre 1618-ban az unitáriusok bevádolták a jezsuitákat, hogy a német császárt szolgálják. Ugyanis - mondották elvetve az ó-naptárt, német mintára a Gergely-féle új-naptárt vezették be, s tíz nappal előbb ünnepelték a Karácsonyt és az Újévet. A bég börtönbe vetette a jezsuitákat, s csak Forgách Zsigmond nádor és Bethlen Gábor fejedelem leveleinek, no meg a pécsi katolikusok ajándékainak volt köszönhető, hogy élve megúszták.

24 Hasonló esetet mond el Brüsztle József plébános 1874-ben megjelent munkája nyomán Pécs török kori történetének feldolgozója, Ruzsás Lajos. 1641-ben a Húsvétot a katolikusok az új-naptár szerint megint korábban tartották, mire a bég a jezsuitákat elfogatta. Ekkor érkezett meg Babilon bevételének híre. Ennek örömére a törökök nagy ünnepséget rendeztek. A várost fellobogózták, az üzleteket szőnyegekkel díszítették, síp- és dobszóval katonai csapatok járták az utcákat, mindenfelé sátrakat állítottak, folyt a dínom-dánom, és a népünnepélyt betetőzte a szabadtéri ürüsütés. Az unitáriusok - kihasználva az ünnepi hangulatot - bevádolták a bégnél a bebörtönzött jezsuitákat, hogy a császár javára kémkednek, hogy három Istent imádnak, (Szentháromság!) és nem a szultánnak, hanem a pápának engedelmeskednek. Fából és ércből isteneket készítenek, s örökös ceremóniáikkal a népet visszatartják a munkától. A bég erre karóba húzásra ítélte a jezsuitákat, majd végül állítólag felesége és apósa könyörgésére - ezer forint váltságdíjért szabadon engedte őket.

25 A XVII. század második feléből mindeddig nem kerültek elő az unitáriusokról szóló följegyzések. Hogy azonban a táj kulturális jelentőségének szinte • teljes megszűnése ellenére is számos helyen fönntartották magukat és átvészelték a török hódítás évtizedeit, arról a későbbi adatok tanúskodnak. • A XVII. század vége Baranya megyére teljes pusztulást hozott. 1683-ban itt vonult át Kara Musztafa nagyvezér Bécs ellen menetelő százezres serege, majd néhány hónap múlva itt özönlött vissza a vert had. Buda várának 1686. szeptember 2-i visszavétele után az európai keresztény sereg Bádeni Lajos őrgróf vezetésével egész a Dráváig üldözte a fölmentésre küldött török csapatokat. Ettől kezdve évekre állandósult a harc Baranyában: egyik oldalról a császári seregek Lotharingiai Károly, Savoyai Jenő és Bádeni Lajos vezetésével, a másikról a kétségbeesetten újra és újra támadó törökök dúlták a Dráva-menti tájat. Amikor az 1687. augusztus 12-i győztes nagyharsányi csatával, majd pár héttel később Szigetvár visszavételével Dél-Baranya egésze