Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - BENDA KÁLMÁN: Unitáriusok a hódoltság-kori Dél-Baranyában

visszakerült a magyar király uralma alá, az egykor virágzó táj a teljes pusztulás képét mutatta. Egyes részei elnéptelenedtek, Pécstől délre pedig a mocsarak közé menekült kevesek csak évek múlva mertek előbújni.

26 1695-ben és 96-ban részletes összeírás készült a pécsi provizorátushoz tartozó kincstári birtok falvairól. A birtok, a széleket kivéve, az egész megyére kiterjedt, s egykor 232 faluból állt, amelyből azonban az összeíráskor 105 lakatlan puszta volt. A török előtt színmagyar megye falvainak nagyobbik része elpusztult, lakóinak kétharmad része a háborúk áldozatává vált. A megmaradtak közül sokan a Duna-Tisza közi nagyvárosokba húzódtak. 1687-ben csak Kecskemétre 182 baranyai család menekült. A megritkult magyar népesség helyére már korábban megindult a délszlávok beáramlása. A kincstári birtok 127 megmaradt falujából 1696-ban már 40-ben délszlávok laktak.

27 Mivel az 1695-96-os évek összeírásaiban -11 esetet kivéve - a falvak vallási hovatartozását is feltüntették, tudjuk, hogy a 127 faluból 78-ban római katolikusok, 17-ben reformátusok, 31-ben ortodoxok, egyben pedig, Pellérden vegyesen kálvinisták és ariánusok laktak. A katolikus falvaknál azonban 5 esetben ezt a megjegyzést olvassuk: 1689-ig lutheránus, egy esetben: református volt. Ugyanakkor 22 katolikus falunál ez olvasható: lakói 1689-ig ariánusok voltak. Ezek a falvak Pécstől délre terülnek el. Az unitarizmus tehát átvészelte a török hódoltság idejét a kincstári uradalom 23 falujában, de közülük 1689-ben az egy Pellérdet kivéve, a többi katolizált.

28 Az összeírásból azonban hiányzik több település, amely nem tartozott az uradalomhoz, amelyről bizonyosan tudjuk, hogy korábban unitárius volt. így Nagyharsány és Siklós, továbbá föltehetően a Duna-Drávaszög több falva, ahogy a Dráva-partiak jó része Sellyével és tőle nyugatra is. Ha az uradalom felsorolt falvai átvészelték a török uralmat, nincs okunk kételkedni benne, hogy ezek is - ahogy bizonyosnak látszik - 1689-ben katolizáltak. De mi történt 1689-ben? I. Lipót király 1687. augusztus 8-án Radonay Mátyást nevezte ki pécsi püspökké, ezzel egyszersmind ő lett Baranya megye főispánja is. Radonay horvát volt, a Várasd megyei Dubrovicán született 1630-ban. Fiatalon katonának állt, s 33 éves korában, 1663-ban szentelték pappá. Szelepcséni György esztergomi érsek mellett szolgált, majd a csallóközi Fél plébánosa. Már itt kitűnt térítési buzgalmával, tevékenysége nyomán több református katolizált. Jutalmul kapta a scordonai püspök címet. Pécsre érkezve elhatározta, hogy Baranyában megszünteti az „eretnekséget". A térítéshez katonai segítséget vett igénybe: elzavarta a prédikátorokat, erőszakkal elfoglalta a templomokat, jóllehet nem volt katolikus pap, akit odahelyezzen. Amikor Vörösmarton a református hívek védelmére keltek papjuknak, az ellenszegülőket elfogatta, és ahogy a falunak írta: „Most tanítják őket Szigetváron, miképpen kelljen a püspökre és a császár embereire támadni. Bizony megtanítom én is azokat, akik nekem engedni nem akarnak és akik