Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - BODA MIKLÓS: A középkori pécsi egyetem alapításának előzményei

Viterbóba, mert július 26-án, mint pápai serviens armorum, tanúként szerepel itt egy jogügyletben.

7 Aligha lehet kétséges, hogy a padovai küldöttek mindenekelőtt azért mentek el Viterbóba,hogy köszöntsék az olasz földre lépő V. Orbánt, azt a pápát, aki először tett kísérletet arra, hogy véget vessen az 1309 óta tartó „francia korszaknak". Utal erre - forrása, OROLOGIO alapján - Colle is, míg ugyanezen forrásra hivatkozva Andrea Gloria csak ennyit mond Piacentini életének erről az időszakáról: „Követ volt a pápánál Viterbóban, 1367-ben" (GLORIA 1888. 135.). De ha figyelembe vesszük ADAM VETULANI már idézett összehasonlító tanulmányát, melyből kiderül, milyen sokoldalúan igyekezett tájékozódni a pápa, mielőtt „fíat"-ját, hozzájárulását adta valamely stúdium generale alapításához, kikérve mindazok véleményét, akik valamiféle ismerettel rendelkezhettek a tervezett alapítás helyére, az alapítók személyére stb. vonatkozóan, akkor megkockáztathatjuk a feltevést: V. ORBÁN nem hagyhatta kihasználatlanul a padovai egyetemet is képviselő potentátok jelenlétét, kivált nem Piacén tiniét, ha annak valóban voltak magyarországi tapasztalatai. Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az észak-itáliai város és Lajos király szövetségesi kapcsolatai révén a padovai Studio példájára tekintettek elsősorban a magyar egyetemalapítók. Nem véletlen, hogy Padova adta Pécsnek Galvanót is, az egyetlent, aki minden kétséget kizáróan tanára volt az első magyar egyetemnek. Hogy PIACENTINI „magyar ügyekkel" is foglalkozhatott Viterbóban, talán egy másik, igaz, meglehetősen közvetett bizonyíték is támogatja. Az a dokumentum ugyanis, mely Padovába való visszatérését jelzi, némiképp ugyancsak magyar vonatkozású. Kitűnik belőle, hogy PIACENTINI és bizonyos JOHANNES DE UNGARIA egri főesperes együtt vannak jelen az egyetem valamely - fokozatszerzéssel kapcsolatos - eseményén.

8 Mindent egybevetve: nem lehetetlen, hogy a neves olasz személyiségnek része volt abban, hogy a pécsi egyetemalapítás ügyére - mondhatni átutazóban is - pontot tett a pápa. Életéről még csak anyit, hogy az 1380-as évek elején a Viscontiak szolgálatában állt Milánóban, s hogy 1382-ben még életben volt (GLORIA 1888. 135.). Szerepet játszhatott a pápai megerősítésben az az ismert körülmény is, hogy az Itáliába visszatérő V. Orbánnak komoly érdekei fűződtek a magyar királlyal való jó kapcsolatok ápolásához. Nem érezvén magát biztonságban Viterbóban sem, „véderőt" igényelt Lajostól. Az e célból Magyarországra menesztett küldöttséget PIETRÓ CALESIO ágostonrendi prépost vezette, akinek decemberben meg kellett ismételnie küldöttségét (FRAKNÓI 1901. 250, 386.). Első magyarországi utazásuk pontos idejét nem ismerjük, de meglehet választ adnak erre is az alábbiak. Az a forráscsoport ugyanis, mely Bartolommeo Piacentini viterbói tartózkodását bizonyító adatokat őrzött meg számunkra, egy másik ágostonrendi szer-