Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - HERVAY F. LEVENTE: Szerzetesházak a középkori Baranyában

HERVAY F. LEVENTE SZERZETESHÁZAK A KÖZÉPKORI BARANYÁBAN A középkori írások és feljegyzések hazánkban jobban elpusztultak, mint bármelyik tőlünk nyugatra vagy északra fekvő európai országban. Ezért különösen fontos, hogy a megmaradt írásos forrásokat számontartsuk és gondosan értékeljük. Szerzetesházainkról is csak hiányos, töredékes adataink vannak. Számos kolostor alapítási ideje, alapítási körülményei teljesen ismeretlenek, többnek nem ismerjük pontos helyét, helyszínét, védőszentjét. Mintegy 30 monostorról a fennmaradt igen kevés írásos említésből azt sem tudjuk, melyik rendhez tartozott, 40-nél több monostornál pedig az sem bizonyos, hogy szerzetesek lakták, mert elnevezésük szerint monostorok voltak, de sem elöljárójukat, sem szerzeteseiket nem említik. Csak igen tirkán van adatunk a szerzetesek létszámáról. A magyarországi szerzetesházakra vonatkozó középkori írásbeli források négy csoportba oszthatók, a) A szerzetesrendek régi kolostor jegyzékei. Ilyenek maradtak a ciszterciekről, a premontreiekről, a domonkosokról, a ferencesekről és a pálosokról, b) Oklevelek, amelyek nagyobbrészt csak a birtokos rendeket érintik, a kolduló rendeket ritkán. Különösen fontosak a pápai oklevelek, mert ezek nem birtoklási, hanem egyházi ügyekben rendelkeznek. Ezekből még remélhetünk néhány kiegészítő adatot, mivel a Vatikáni Levéltár igen gazdag anyaga magyar vonatkozásban még nincs teljesen feltárva, c) A ciszterciek, a domonkosok és a ferencesek generális káptalanjainak határozatai és legfőbb elöljáróik rendelkezései, amelyek megnevezett kolostorokra vagy személyekre vonatkoznak, d) Rendi évkönyvek (annales) vagy krónikák, mint amilyen a pálosoknál a Vitae fratrum (GYÖNGYÖSI), az obszerváns ferenceseknél Szálkai Balázs krónikája (TOLDY 1862, 213-315.). Külön meg kell említenünk és ki kell emelnünk négy olyan okmányt, amely nagyobb számban említ hazai szerzetesházakat. Ezek között a legkorábbi és a tatárjárás előtti alföldi monostorokról jelentős - olykor egyetlen - forrás a V aradi Regesztrum (VR), amely a nagyváradi tüzes vaspróbák jegyzőkönyvét tartalmazza 1214 és 1234 között. Az ítélkezések széles területre kiterjedtek, mégis a nagy távolság miatt a Dunántúlon csupán a lébényi apát fordul elő szerzetesi vonatkozásban. - 1233. augusztus 20-án kelt II. András nevében a három példányban kiállított és Pecorara Jakab apostoli követ előtt ünnepélyes esküvel és királyi pecséttel megerősített beregi egyezmény, amelyben a király megígéri a követtel kötött megállapodások megtartását, azok között az egyházaknak fizetendő sójövedelem módját és mértékét (KNAUZ 1869, 52). A