Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - ROZS ANDRÁS: A Foederatio Emericana Pécsett

visszafogták, megvédték fiaikat a középosztály más szerveződéseivel szemben, különösen a 20-as években. Az Alkotmány az Emericana céljai között végezetül említette a talán legfontosabb és története során annyiszor hangoztatott, de tevékenységével mindannyiszor cáfolt Emericana-főszabályt: „Az Emericana politikával nem foglalkozik s tagjainak politikai magatartására befolyást nem gyakorol." Ezen alapelv az Emericana története során csak mint normatíva, inkább deklarált elvként szerepelt, a gyakorlatban az Emericana igenis politizált, a fogalom direkt értelmében is (állásfoglalás a „numerus clausus", a zsidókérdés, a szociális kérdés, a politikai jobb- és baloldal, a bolsevizmus, a nemzetiszocializmus kérdéseiben), de közvetve is: az Emericana minden megnyilvánulása, tevékenysége, ünnepélye, bálja, rendezvénye magában rejtette a politikumot, mégpedig az általa képviselt „úri középosztály" eszméinek-elveinek a külsőségekben is bőven megjelenített demonstrálásával, az általa oly igen csodált és tisztelt középkor rendi világának megidézése vei, a reprezentatív nyilvánosság túlhangsúlyozásával .

3 A Foederatio Emericana egész történelmén tükröződnek a két világháború közötti Magyarország legfőbb politikai-ideológiai kérdései, társadalmi életének főbb változásai. Az 1920-as évek elejének emerikánás programjai, állásfoglalásai a keresztény-nemzeti kurzus-eszmekör tételeit a keresztény-katolikus jelleg hangsúlyaival jelenítették meg. Kezdetben a vallásossághoz, a keresztény katolikus erkölcshöz való hűség követelményét összekapcsolták a magyar történeti hagyományok tiszteletének megkövetelésével; keresztény vallás és ősi magyar szellem egységét-, összefüggését hangoztatták, a magyarságtól idegennek nyilvánítva minden nem vallásos eszmét. „Aki nem fél Istentől, arra nem bízhatom magam. Aki megtagadja a legszentebb zászlót, az képes lesz elhagyni bármelyiket.. ."

4 Az Emericana-ideológia olyan hagyományos magyar, a nemesi-nemzeti tudat ősi elemeit tartalmazó eszmékből táplálkozott, mint a Szent István országa fundamentumára építés megingathatatlansága, együtt a Szent Korona és a Regnum Marianum ősi nemzeti keresztény és katolikus eszméivel; Magyarországnak, mint a kereszténység védőbástyájának, a magyar ezeréves küzdelemnek eszméje; a magyar hősök között Szent István, Szent László, Nagy Lajos királyok mellett Hunyadi, Zrínyi, Rákóczi, Széchenyi (valamennyien római katolikus vallásúak) örökségének kiemelése.

5 A társadalmi élet terén az Emericana-programok az öntudatos katolikus hívő számára a családi élet szentségét hangsúlyozták. Ugyanakkor az emericanás nemcsak családjában és élethivatásában katolikus, hanem a társadalom tagjaként is, nemcsak a templomban, hanem a színházban, kaszinóban és a táncteremben is. Az Emericana szelleme a rábízott ifjúság életének minden zugát átjárta, magánéletének minden percét is át kellett hatnia. Arra törekedett, hogy programjaival „becsületes és nemes szórakozást nyújtson", a nagyváros örömeivel a harmonikus élet ideálját állította szembe. Az emerikánások politikus hajlamú, társadalmi érzékenységű, közéletileg aktív tagjai számára számos lehetőség adódott a tartalmi tevékenységekre a curiák, famíliák, conventek gyűlésein, előadássorozatain, kulturális estjein. Az Emericana jelentős munkaterületei voltak szociális és karitatív tevékenységei: szegényeket támogató gyűjtések, karácsonyi segélyakciók. Természetesen a hitbuzgalmi tevékenységre is nagy hangsúlyt fektettek, a katolikus egyház szertartásain - körmeneteken, misékena korporációs színekkel megjelenő emerikánások részvétele rendszeres volt. Az