Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - SÜLE TAMÁS: Az Irgalmas rend pécsi kórházának története

közül orvosokat, sebészeket, gyógyszerészeket, gyógyszerész-segédeket, ú.n. orvossegédeket (főbetegápoló) és betegápolókat képeztek ki (SASVÁRI 1986). Napjainkban a világon öt földrészen 194 rendházban 1634 irgalmas testvér tevékenykedik (PUSKELY 1990,41). Ezen vázlatos, az Irgalmas Rend történetének megismeréséhez szükséges bevezető után vegyük sorra a rend pécsi háza és kórháza alapításának előzményeit, illetve későbbi működésének fontosabb állomásait. A johanniták és kapucinusok pécsi működése Az előzmények szempontjából említésre méltó a Johannita, másnéven - kórházaik után - Ispotályos Rend működése. A johanniták hazánkban a 12. században telepedtek le és a 13. században már 60-70 kórházuk működött Magyarországon (MAGYARYKOSSA 1931, 17; MAYER 1988, 160). Baranyai jelenlétükről HAAS MIHÁLY (HAAS 1845, 159) is közöl adatokat, és valószínűleg Pécsett is működött kórházuk a későbbi kapucinus, majd irgalmas rendház helyén (DEMKÓ 1894, 87; VÖRÖS 1963, 142). > A török uralom után jelent meg Magyarországon a gyógyítással is foglalkozó Kapucinus Szerzet. Pécsett királyi engedéllyel 1698-ban telepedtek le (MADAS 1978; VÖRÖS 1963, 142). A kapucinusok pécsi telkének eredete, templomuk, rendházuk építésének időpontja vonatkozásában pontatlan adatok láttak napvilágot, amelyek szerint több szerző is sommásan azt közölte, hogy a pálosok telkén az épületeket 1700-ban NESSELRODE püspök építtette (SHCICK 1912, 16; VÖRÖS 1963, 142). A telek kialakulásának, a rajta állott, illetve álló épületek és templom korabeli dokumentumokkal alátámasztott történetét MADAS JÓZSEF közleményében részletesen olvashatjuk (MADAS 1978). Ezen tanulmány szerint a mai Bem utca és Munkácsy utca sarkán lévő telket és a rajta állott nagy házat 1695. július 6-án Tabak Imre tulajdonos eladta a pálosoknak, majd 1696. augusztus 29-én Eötvös Marinkó, aki a ház egy részének társtulajdonosa volt, házrészét szintén eladta a pálosoknak. Ezt a telket és házat, illetve az ettől délre fekvő polgári tulajdonban lévő telket 1698 augusztusában Visa János kanonok - Radonay pécsi püspök hozzájárulásával - a kapucinusoknak ajándékozta. A telken levő lakóházat rendháznak használták. Először a ma is álló (jelenleg irgalmas) templomot építették fel, melyet 1727. június 8-án szentelt fel Bachich Péter boszniai püspök Szent Sebestyén vértanú tiszteletére. A nyugati oldalán lévő kápolnát utólag, 1734-ben építették hozzá. Rendházuk felépítésére csak 1731. április 28-án kaptak engedélyt NESSELRODE pécsi püspöktől. A rendház és kórház a templomtól keletre, az udvari részen épült fel. A kapucinusok fontos szerepet játszottak és nagy érdemeket szereztek az 1739/40 évi nagy pestisjárvány idején a város betegeinek ápolásában. 1744-ben a szigeti külvárosban nagy tűzvész pusztított, leégett 125 ház. Ekkor a kapucinusok temploma és a zárt udvaros rendház is komoly károkat szenvedett, melyeket csak évek múltán tudtak helyreállítani (MADAS 1978, 647; VÖRÖS 1963, 145). II. JÓZSEF 1782-ben hozott rendelete értelmében 1786-ig- sok már szerzetes-renddel együtt a kapucinusoknak is - meg kellett szüntetniük működésüket, a rend feloszlott.