Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - SÜLE TAMÁS: Az Irgalmas rend pécsi kórházának története

Ezt követően csak a templom szolgálta eredeti hivatását, míg a rendházat egy ideig világi célokra használták, nevezetesen emeleti része lakóház lett, míg földszintjén vendéglőt nyitottak, udvarán tekepályát létesítettek, a kertjén keresztül folyó patakot más irányba vezették, hogy a köznek több hasznot hajthasson (MADAS 1978 a. 647; VÖRÖS 1963,146). Az irgalmasok Pécsre telepítése A volt kapucinus rendház történetében a következő nagy változást a nemes lelkű pécsi molnár és tímármester, KRAUTSACK JÁNOS GYÖRGY alapítványa hozta. A jómódú polgár 1795-ben elhatározta, hogy Pécs városában letelepíti Istenes Szent János betegápoló rendjét, az Irgalmasokat. Wieser Ádám kanonok tanácsára a rend bécsi tartományi főnökéhez, Bocci Norberthez fordult segítségért. Hamar sikerült megegyezniük az Irgalmasok Pécsre telepítésének feltételeiben. A tartományfőnök megbízásából Riediger Máté, pozsonyi perjel utazott Pécsre, hogy a rendtagok befogadására legalkalmasabb helyszínt kiválassza. Ő a kapucinusok volt templomát és rendházát ítélte megfelelőnek. Ezt követően már nem volt akadálya, hogy Krautsack János alapítványa megvalósuljon, melynek indítékai az alapítólevélből tűnnek ki: „Az Úr nevében! Alulírott jelen soraim rendjén kinyilatkoztatom: Hogy én, a szegény betegek, névszerint Pécs szab. kir. városnak iparos segédei iránti részvéttől indíttatva, saját jószántamból huszonötezer rénusi forintot Istenes szent János szerzeteseinek, az én fáradsággal és Isten áldással szerzett vagyonomból örök és visszavonhatatlan adományozással, az előbb említett érvényű kötelező oklevélben, még az elmúlt évről, úgy hagyományoztam, hogy húsz ezer a betegekre alkalmaztassék, ötezer pedig a rendtársak fönntartására, fordíttassák azon joggal, hogy ezen tőkének közbeeső kamatját a folyó évnek kezdetétől fölvehessek, még mielőtt ezen Rend e célra szükséges épületet a saját használatába venné. - Pécsett 1796. június 25-én Krautzak János György tímár és molnár." I. FERENC támogatta az alapítványt, és azt minden vonatkozásban az alábbiak szerint erősítette meg: „Mi tehát királyi felségünknek kegyességénél fogva, királyi felségünk elé bemutattakat és beterjesztetteket, mint az előbb említett Krautzak János György alapító levelét az abban foglaltakkal együtt, záradékaival, föltételeivel együtt határozott örömmel fogadván, csász. kir. kegyünknél fogva elfogadtuk, jóváhagytuk, és szentesítettük, és a már említett Pécs városába az Irgalmas testvérek betelepítését, örök érvényüleg megerősítettük és ezen igen hasznos intézménynek az eltörölt Kapucinusrend Pécs városában lévő kolostorát, minden hozzátartozókkal együtt, a kerttel és a patakkal együtt, mely a most említett eltörült Kapucinusrend kolostorába befolyt, mely miután Pécs városa által részben másfelé vezettetett, előbbeni állapotba ingyen visszavezettetik, s végül a Pécs városában levő Irgalmasrend gyógyszertárának, nyilvánossági jogot királyi kegyünknél és jóindulatunknál fogva, örök érvényüleg megnegedtük és adományoztuk. Jelen levelünket megerősítésképpen királyi nagy függő pecsétünkkel, melyet mint apostoli király használni szoktunk, láttuk el. Kelt Bécsben főhercegi palotánkban, az Úr 1796. évének december hó 9-ik napján. Római, Magyar és Cseh stb. királyságunknak 5-ik évében. - I. Ferenc. - gróf Pálffy Károly, Panichs József." (SCHICK 1912. 18-19) Az irgalmasok telke és az építkezések 1796. augusztus 31-én foglalták el új rendházukat és templomukat az Irgalmas Rend szerzetesei. A rendházhoz tartozó kert a mai Munkácsy utca, Bem utca, Fürdő