Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - L. IMRE MÁRIA: A katolikus németség népi hitélete a pécsi egyházmegyében

Turbéki búcsú, 1987 1896-ban épült újjá. Korábban ugyanis ennek helyén kis kápolna állt, Sarlós Boldogasszonynak szenteleve. A hagyo­mány a kettős dedikációt megőrizte, nemcsak az oltárképpel (amelyen Mária és Erzsébet találkozása, a Visitatio látha­tó), hanem a kettős ünnep fenntartásával is. Emlékezet szerint a 19. században főleg asszonyok jártak oda imádkozni. Az'új dedikációt követően került elő­térbe a pásztorok védőszentjének tiszte­lete. Nyárádi Ádám kanonok, a falu szülötte így emlékezik az ünnepről: „Napos napján a hívek reggel 7 óra körül a templomban gyülekeztek. Rövid ima és ének után körmenetben indultak Szt. Vendel kápolnájához. Az alsó utcaiak, az Altgasse lakói egyenesen a kápolnához mentek, ott rózsafüzért imádkoztak, énekeltek, amíg a precesszió oda nem ért. A kápolnától keletre, a réten a Borza-patak egyik oldalára a bárányo­kat, másik oldalára a szarvas jószágot terelték. A lovak kocsiba fogva az alsó utca Babarc felé eső oldalán és a község felső utca felé vezető útján álltak föl. Csaknem az egész falu ott volt. A kápolnában kezdődött a szentmise. Szívből imádkozott, énekelt mindenki. Az ünnepi beszédet rendszerint meghívott szónok tartotta. Az odaterelt nyájat, a háziállatokat beszentelték. Az ünnepi szertartás után a körmenet visszament a templomba, az alsó utcaiak haza, a kocsival ottlévő férfiak a bólyi vásárra hajtottak..." Bolyban Szt. Vendel búcsúja ­mise, litánia, az állatok megáldása ­hasonlóan történt. A falu egykori ha­tárában álló kápolna 1769-177l-ig, Klimó György püspök idején épült. Felszentelése körül némi bonyoda­lom támadt. Klimó György ui. Szt. Vendelt nem találván a Martyrológi­umban csak Szt. Bálint titulusát en­gedélyezte a kápolna számára. Az oltárképen Szt. Bálint látható. A falu­ban ennek ellenére a mai napig Szt. Vendel búcsúnapját tartják. A 2. vh­ig a Batthyányi birtokról nemcsak németek, hanem más nemzetiségűek is összesereglettek az állatvásárra. A megerősödő hitélet lassan ki­Búcsú a cikó-máriaszéplaki romoknál, 1987

Next

/
Oldalképek
Tartalom