Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - L. IMRE MÁRIA: A katolikus németség népi hitélete a pécsi egyházmegyében

alakította a szakrális és mikrotáji körzeteket. Bálint Sándor úgy véli, „a különböző nyelvű, de azonos vallású népelemek között a katolicizmus teremti meg az együttélés lelki feltételeit...". Ezt igazolja a közösségi kultusz korábbi hagyományokon alapuló sajátos változata. Nevezetesen a 18. századtól kezdve terjednek újra szélesebb körben a népmissziók és lelkigyakorlatok.

12 Főleg szerzetesek, jezsuiták, dominikánusok szervezik. A nagy tömegeket felrázó, érzelmekre is ható prédikációk célja közösségformálás volt a buzgó hitélet jegyében. Míg a 18-19. században ez a mozgalom elsősorban bécsi szerezetesek közvetítésével terejedt, addig a 20. század első felében egy-egy régió, szakrális táj papjai, szerzetesei cserélődnek alkalomszerűen erre a feladatra. A pécsi egyházmegye németajkú településein is a 2. vh-ig csaknem mindenütt töretlenül élt ez a hagyomány. Tevelen pl. a templom déli falán látható missziós kereszt felirata szerint 1885-, 1890-, 1898-, 1912-, 1922-, 1933-ban tartottak missziós lelkigyakorlatot az Ausztriából érkezett redemptorista atyák. 1927-ben, a teveli templom felújítása évében 3 napos lelkigyakorlat, 1933-ban 10 napos lelkigyakorlat volt, melyeket magyar atyák tartottak német nyelven.

13 1935-ben többek között Gödrén is volt missziós lelkigyakorlat, „Az egyházmegye legjobb német nyelvű szónoka, Botz József máriakéméndi plébános tartotta... Egyik délután Vidákpusztára is kimentek, ahol a cselédség teljes létszámban meggyónt."

14 A pécsi egyházmegye hívő közösségének Mária tisztelői leggyakrabban 3 nagy búcsújáróhelyet: Máriagyűdöt, Turbékot és Andocsot látogatták. Emellett a kisebb régiók búcsújáróhelyeit: Szekszárd-Remetekápolnát, Hőgyész-Csicsót, Mucsi-Papdot, Búcsú Szentháromság vasárnapján a hőgyész-csicsói kegykápolnánál, 1983