Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - STJEPAN SRSAN: A horvát bevándorlás és a boszniai ferencesek működése a 18. század elejéig

A török időkben az ide telepedett ruszinok kis fatemplomot építettek az 1630-as években. Egyes szerzők úgy gondolják, hogy a templomocska ikonosztázzal rendelkezett. Erre azonban egyetlen pozitív adat sincsen. Kétségtelen viszont az, hogy az 1696-ban könnyező Mária kép mindenben megfelel az ikonográfia szabályainak. Más források ugyanekkor az „.. .oltáron álló Mária képről..." szóltak, ami azt látszik alátámasztani, hogy egy képről volt szó. Mikor és ki készítette a híressé váló Madonna ikont? Erre vonatkozóan mind a levéltári mind az irodalmi források bőséges adatokkal szolgálnak. A hozzá tapasztott és nem bizonyítható részletek nélkül a levéltári dokumentáció adatai alapján biztosan a következők állapíthatók meg. Csigri László pócsi polgár megrendelésére Pap István fiatal tehetséges ikonfestő készítette el 1676-ban a Mária képet. Szalontai Barnabás

6 szerint 1675-ben készült el a kép. Ő egri és kassai levéltári kutatásai szerint arra is utalt, hogy Csigri László Máriapócs falu bírója volt, s azt fogadalomból festtette meg a helyi parochus Pap Dániel öccsével, Pap Istvánnal a „paraszt ikonfestővel". Csigri a 6 magyar forintot sokalta a kép áráért, ezért azt egy másik pócsi lakos Hurta Lőrinc vette meg, a következő esztendőben a templomocskának ajándékozta.

7 A képet a jelentéktelenségből az 1696 november-decemberi események emelték ki, és a könnyezést bizonyító egyházi vizsgálat európai hírűvé tették. 1696. novemberének első vasárnapján tartott misén a hívek egy részének tanúvallomása szerint a Madonna szemeiből könnyek peregtek. A november 4-i esemény már a következő napokban nagy tömegeket vonzott a kis fatemplomba. Nemcsak görögkeleti, illetve görögkatolikus hívek sereglettek Mária könnyeit látni, hanem a térségben több helyen téli kvártélyban lévő császári csapatok német tisztjei és katonái is megjelentek, sőt nem kis számban református lakosok is. A könnyezés kivizsgálására a tridenti zsinat ismert határozatai alapján az egri püspökség hozott határozatot.

8 Az egyházi vizsgáló bizottságot Pettes Antal felszentelt püspök, az egri káptalan nagyprépostja Csete(Csethe) József és Damian András Tokaj mezőváros római katolikus plébánosa vezették. 1696. december 26-1697. január 5-e közötti időszakban harminchat tanút hallgattak ki, akik valamennyien közvetlen tapasztalattal rendelkeztek. Mint érdekességet azonnal megemlítjük, hogy közöttük volt az ekkor 45 éves görög szertartású pócsi lakos Csigri László is, aki kijelentette, hogy Az 1676-ban készült pócsi Mária táblakép. 1697-ben a bécsi Szent István székesegyházban helyezték el.