Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - STJEPAN SRSAN: A horvát bevándorlás és a boszniai ferencesek működése a 18. század elejéig

a képet 21 évvel ezelőtt festette. Ezen adat szerint a kép nem 1676-ban, hanem 1675-ben készült el.

9 Hazai és külföldi levéltári iratokban olvasható, hogy azonnal, a kép vizsgálatának napjaiban 1696 novemberében felbukkant a gyanú, hogy a könnyezés mögött praktika húzódik meg. Részint ennek következtében, az egyházi vizsgálattal párhuzamosan, „a terület katonai főparancsnoka 24 tiszttel és mintegy három századdal díszfelvonulást és ájtatosságot rendezett, s egyben tüzetesen, sok tanú jelenlétében megvizsgálták a könnyező madonna képet, levéve az oltárról."

10 Az 1696. december 26-i vizsgálatkor keletkező jegyzőkönyv igen terjedelmes dokumentum. Ennek részletes bemutatására sincsen lehetőségünk, de néhány jellemző részre mégis utalnunk szükséges. Természetesen minden lényeges részt csak nagyon szűkszavúan tudunk összefoglalni. E jegyzőkönyv tanúsága szerint a könnyezést Eöry Mihály 50 éves görög szertartású pócsi lakos figyelte meg, a kép alá helyezett kendőre különböző színben cseppentek könnyek. A tanúk többsége az északkelet-magyarországi császári ezredek tisztjei és katonái voltak. így a herbavillani ezred (gróf Stempild alezredes), gottensteini ezred Stahrenberg gróf), passau püspökség ezredéből az a Casani Marchio alezredes, aki először vitte meg a könnyező madonna hírét Bécsbe.

11 Ismert még a Szász-Gothai ezredből Friedrich Putmann kapitány később császári ezredes, aki Casanival együtt 1697-ben személyesen számolt be Hannibál Mörmann bajor rezidensnek, hogy „.. .előbb fényleni látta, majd mindenütt könnycseppek jelentek meg az Istenanya szemeiben .. ,"

12 A jegyzőkönyvben vallomást tévő katonák és különböző vallású civilek valamenynyien azt vallották, hogy könnyezni látták a képen megfestett Máriát, többen meg is érinthették, és semmilyen fortély nyomát sem tapasztalták.

13 A tanúkhoz hasonlóan gróf Johann Andreas Cor belli tábornok, az északkeleti hadsereg főparancsnoka írásban ugyanezeket a tapasztalatait erősítette meg. 1697. január l-jén a tokaji főhadiszálláson deklarációt készített vizsgálatairól, amelyet Casani személyesen vitt el Bécsbe a császárhoz.

14 A kis fatemplomot és környékét Corbelli egy század kirendelésével védelem alá vonta. Erre többek között azért is szükség volt, mert messze vidékekről tömegesen érkeztek „minden rangú és hitű csoportok", s ne feledjük, már szeptemberben Esze Tamás, Kis Albert megkezdte a szervezkedést az elégedetlen parasztok körében. Ugyanebben az időben a császár országos biztosokat rendelt az országba és kemény eszközökkel megindult az ellátás megszervezésére kirendelt egységek egzekuciója. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azon tényt sem, hogy ebben az időben és éppen Pócs és környékén is kemény küzdelem folyt magában az egyházban is. A görög és latin egyház küzdelmei, az uniós törekvések és az erősödő reformáció miatti szemben állás számtalan jelét tapasztalhatjuk. E régióban is kiéleződött az ortodox szakadár csoportok és a római egyház közötti küzdelem. Az előbbiek közül sokan a reformáció karjaiba menekültek. De jelentékeny azoknak a száma, akik áttértek a református hitre az ortodoxok és az unióban lévők közül. A vizsgálat eredményét sokan kétségbe vonták s arra tettek célzást, hogy a Madonna kép könnyezése az uniós mozgalom megerősítésére előkészített cselekmények következménye. Mások azt állították, kétségbe vonva a Mária kép könnyezésének isteni kinyilatkoztatási jellegét, hogy a görögkatolikus templomocskában tapasztalt csoda időzítésével az erősödő reformáció ellen kívánják hangolni a római katolikus és az unitus vallásban megerősített csoportokat.

15