Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

TANULMÁNYOK - BÁN PÉTER: A földbirtoklás szerkezete Baranya vármegyében a 18. század végén

jobbágytelek ura volt, a Batthyány család viszont csak mintegy másfél száz egésztelket mondhatott magáénak (Tolnában). A Perczel család többet birto­kolt Tolna megyében a Batthyány hercegek örököseinél. 19 Sellye „hivatalosan" Somogy vármegyéhez tartozott, de egy Batthyány-Strattmann uradalom köz­pontja volt. Nem érdektelen tehát olyan térbeli összefüggéseket keresni, amelyek átszelték a közigazgatási határokat. Az Esterházy Miklós nevéhez kapcsolódó birtokok É-Baranyában Sásdtól húzódtak fölfelé, és egész folytatásukat - vagy inkább a törzsterületet - Tolna megye Ny-i részein lehet megtalálni, Dombó­vártól Ozoráig. Ugyancsak volt jelentős birtokterülete Somogyban, de főként Kaposvár környékén, amelyek már nem lehettek szerves kapcsolatban a két báránya vármegyei birtoktestének valamelyikével. Csakis korrekt, lokális adatokra is támaszkodó kutatás vezethet megbízható eredményekre a birtoklási struktúra összefüggési láncolatainak kutatásában. JEGYZETEK 1 Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. Köt. Dunántúl. Szerk.: Felhő Ibolya. Bp., 1970. 2 Dányi Dezső - Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Bp., 1960. 3 Batthyány Károly herceg 1698-tól 1772-ig élt. ő alapította az eredetileg siklósi és üszögi uradalmakra vonatkozó hitbizományt, elsőszülötti, azaz majorátusi öröklési joggal. Második feleségétől, Strattmann Franciskától sem születtek őt túlélő utódai, ezért halála után unokaöccsei, közelebbről: testvérének, II. B. Lajos nádornak a két gyermeke, Fülöp (1731-1795) és Tivadar (1729-1812) osztoztak a vármegye legnagyobb kiterjedésű birtokkomplexumán. A hercegi titulust azonban nem ők, hanem bátyjuk, Batthyány-Strattmann III. Ádám örökölte, a majorátusi hitbizománnyal együtt. Miután Ádám herceg 1787-ben elhunyt, családfői utóda II. Lajos lett (1759-1806). 4 Bagota, Siklós és Szőkéd adatai nélkül, mert ezeket Felhő Ibolya nem tette közzé. 5 Lásd a 3. számú jegyzetet! - Ócsárd 428 főnyi úrbéresét bizonyos jelek szerint a család másik ágához tartozó gr. Batthyány Fülöp örökölte. 6 Az Esterházy família ágainak birtoklási viszonyai viszonylag egyszerűnek tűnnek, de azért akadtak zavaros ügyek. Tófő evangélikus német telepes falu Miklós herceg tulaj donkörében mutatkozik 1767-ben, az első magyarországi népszámlálás viszont gr. Esterházy Kázmér birtokai között sorolta fel. Oldfalva a Batthyány és az Esterházy családok között jelentett problémát, ti. 1767-ben hg. Batthyány Károly territóriumában, II. József regnálása idején viszont gr. Esterházy Kázmér birtokterületén írták össze. Népességi adatait mindenesetre már az utóbbi dominátus kereteiben adom közre, Kisdárda problémáját hasonlóképpen oldottam meg. 7 A Petrovtzkyak és a Melczerek egyaránt aktív középbirtokosok voltak a 18. század végéig. Mindkét família megfontoltan gondoskodott telepes népesség „importjáról". A Petrovszky család ráadásul más földesurak kárára is sikerrel terjeszkedett; csak Pellérd, Bükkösd és Mocsolád mintegy 2000 fős gyarapodást hozott számukra a jozefinista népszámlálás szerint. 8 Czindery Ferenc grófi titulust viselt a Mária Terézia-kori úrbéri tabellák szerint, de Czindery Rókus már nem volt jogosult ennek a címnek a viselésére. Nagybirtokosnak mindenesetre nem számíthatott a család, mert 1767-ben 3 falu felett rendelkezett Czindery Ferenc, mindössze 93 úrbéres, abból is 31 zsellér összlakossággal. 1784—87-re az utód ugyan növelte falvaiknak és azok össznépességének számát, de még így is távol voltak pl. a Petrovszky család úrbéres állományától.

Next

/
Oldalképek
Tartalom