Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

TANULMÁNYOK - BÁN PÉTER: A földbirtoklás szerkezete Baranya vármegyében a 18. század végén

Lényegében biztosra vehető, hogy nem pusztán a forrásszolgáltatás eltérő elveiből fakadt ez a változás, mert Ráchidasnak 1767 táján kimutatott 102 úrbéresével szemben Hidas egységes falvának az 1780-as évek közepén már 292 családja számláltatott össze. A középbirtokosok közül „versenytárs nélkül" ő volt a század utolsó harmadának kiemelkedő birtokvesz tője; a „változások" ezt jól illusztrálják. Az események genealógiai vagy egyéb háttere még feltárásra vár. Az urbárium összeírásában ti. még nem szerepel. A két alapvetően használt conscriptio, ill. forrás; ublikációik nem minősítik sem egyformán, sem következetesen a compossessorátus fogalmát. Azok a különbségek, amelyek a két felvétel közötti időbeli távolságból fakadhattak, azok olykor - ha nem is minden esetben - érthetőek. De egyazon időszakban és nyilván változatlan szituációban sem ragaszkodtak a szigorúan konzekvens megítéléshez. Emögött a bizonytalanság mögött ugyanakkor valóságos nehézségek vehetők észre. Az egyik a bekövetkezett birtokosváltozásokból, ill. a két forráscsoport eltérő információiból eredt. Pl. 1767-ben Nagykozár ismeretlen birtokosé, 1784-ben compossessorátus, Téseny korábban Nagy István egyéni birtoka volt, azután közbirtokos falu lett belőle, Oroszló pedig a Petrovszky család kezéből került hasonló sorsra. Szabadszentkirályt az úrbéres összeírás (Felhő Ibolya szerint) nem tartotta nyilván, 1784-ben 277, zömében nemesi állapotú compossessorról értesülünk. A másik nehézség az ún. határesetekből következik. A Sauska és Bésán családok tagjai hét, éppenséggel nem jelentéktelen településen (Dunaszekcsőn, Somberekén stb.) voltak együttes birtokosok. Felhő Ibolya községsoros forrásközlésében magánföldesúri térséget alkottak, az első magyarországi népszámlálás adatait publikáló kötetben a 7 helységből 3 (Rácgörcsöny, Somberek és Dunaszekcső) közbirtokossági területként szerepel. (Felhő Ibolya, egyébként a megyei birtokosokat összesítő, táblázata mind a hét települést a közbirtokosságok sorában összegezte.) Az úrbéri tabellákon Liget és Varga falvakban Vrancsics Pál birtokostársai Baranyai Imréné és Lengyel Borbála voltak, 1784-re az utóbbi kettőt Boronkay József neve váltotta fel. Felhő: op. cit. 68. skk. //. Pálffy Ilona: Baranya megye 100-nál több holdnál nagyobb birtoka és birtokosai a XVIII. század közepétől napjainkig. Magyar Statisztikai Szemle 1933. évf. Az 1767. évi adat az „eredeti" kamarai birtokra vonatkozik, amely azután Krisztina főhercegnőé lett. Az 1784-es százalékszám a szekularizált szerzetesrendi vagyont illeti. Azaz az összes egyházi birtok népességének aránya az 1767-es birtokhatárok szerint 35% volt. Lásd a 3. számú jegyzetet! Lásd Felhő: op. cit. 70. Felhő: op. cit. 174-213., 248-265.