Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

MŰHELY - KISS MÁRIA MAGDOLNA: A Drávaszög falusi társadalma a 18. század végén

MŰHELY KISS MÁRIA MAGDOLNA A DRÁVASZÖG FALUSI TÁRSADALMA A 18. SZÁZAD VÉGÉN A 18. század elején még nagyrészt mocsarakkal borított Duna-Dráva szögén, melyet északon a Geresdi tönk és a Villányi-hegység, nyugaton a Fekete-víz határol, két nagybirtok alakult ki a 17. századi felszabadító harcokat követően. A Neoacquistica Commissio működése során Savoyai Jenő, az 1697-es zentai csata győztese „.. . érdemei elismerésül, nemkülönben azon 25 000 Rajnai Forintért, mellyel neki a kamara tartozik" kapott 27 falut, amely a magját képezte a későbbi bellyei uradalomnak. A dárdai dominium pedig abból az adományozásból jött létre, mellyel Veteráni Frigyesnek törlesztették a 70000 forintnyi tartozást. Mindketten ugyanis saját hadaikkal harcoltak a török ellen, és az erre fordított költségeket a fiscus nem pénzben, hanem birtokadományban térítette vissza.

1 Az új tulajdonosokat üres falvak, hatalmas elvadult földek fogadták. Az elnéptelenedés mértékéről valamely képet kapunk, ha több összeírás számadatait összehasonlítjuk. Az egykorú forrásokból kiderül, hogy az 1591-ben még 75 lakott helységből 1696-ra már 51 elnéptelenedett, azaz a települések 68%-a (VASS 1977. 15-94, TABA 1967. 131-158). Az üressé vált falvaknak azonban nem minden lakója halt meg, sokan máshová vándoroltak, vagy a környező mocsarakba, erdőségekbe menekültek. 1713ra, a békésebb korszak beköszöntésére ugrásszerű népességváltozásnak vagyunk tanúi, mert sokan visszatértek elhagyott lakóhelyükre hozva elrejtett állataikat is. Velük szinte egy időben a környező országokból szintén érkeztek betelepülők. Az uradalmak több évi adómentességgel támogatták őket, földesúri költségen erdőket irtottak, új falvakat hoztak létre számukra.

2 A telepítéseknek kettős következményük lett a Duna-Dráva közén. Egyrészt sűrűn lakottá vált a terület, ugyanis amíg 1720-ban 836 családot írtak össze az egész régióban, addig 1784/85-ben már 7847-re, csaknem tízszeresére emelkedett a háztartások száma. Az összeírásokból az is kiderül, hogy ezekben a családokban 11425 felnőtt férfi élt, azaz Baranya megye összes felnőtt férfi lakosának, az 56249 főnek csaknem egynegyede

3 (DANYI-DÁVID 1960). Másrészt a 18. század végén már négyféle nemzetiséggel kell számolnunk az uradalmakban. A magyarok és a horvátok ekkor még elkülönült településeket alkottak, a szerb falvakba viszont fokozatosan németek szivárogtak be

4 (TÍMÁR 1986). Közben a két nagybirtok gazdát cserélt, a bellyei uradalom a Habsburg család, a dárdai az Eszterházyak kezébe került. Az új tulajdonosok követve az elődöket megteremtették a birtokkormányzat kiépítésével, majd a Karasica szabályozásával kezdődő árvízvédelmi intézkedésekkel, utak, hidak építésével a nagyüzemi gazdálkodás legfontosabb feltételeit. A továbbiakban ennek a két dominiumnak a falusi társadalmával szeretnék foglalkozni. Vizsgálatomat a 18. század végére összpontosítom, amikor az országos úrbérrendezéssel, mint egyfajta gazdasági reformmal a válságba jutott jobbágyi gazdálkodás más irányt vett, és fejlődésnek indulhatott, miközben mindkét uradalom rátért a jobbágyaitól beszedett járadék élvezése mellett (!) a majorkodtatásra.

5 Ebben az időben a parasztlakosság két típusú községben élt; mivel a majorság