Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

TANULMÁNYOK - MÁRFI ATTILA: Pécsi színházalapítási törekvések a reformkorban

színházépítési, -átalakítási kezdeményezések sorra meghiúsultak a püspök ellenállása miatt. Nem csoda tehát, hogy a város vezetése óriási lelkesedéssel fogadta Trabert Péter „akadémiai festő" 1829 júliusában beadott színházátalakítási kérelmét.

4 Ez ellen ezúttal a pécsi püspöknek sem volt kifogása, pedig ismét hajdan volt egyházi épület lett erre a célra kiszemelve: Trabert a volt dominikánus rendház nyugati szárnyát kívánta átalakíttatni, ott, ahol ma a Kamara Színház és a Corsó Kávéház áll. Itt feküdt a rendház kertje, illetve kerengője. A „Kebelbéli Festő", aki „egy Theatrumot és tántznak való Szálát" akart állítani, feltételekhez szabta a leendő épület használati jogát:

5 1. Másnak ne legyen joga színházépítésre a város területén, csak neki. 2. A színházat „a maga akarata szerént más bé folyása nélkül fel építhesse". 3. A városban megforduló összes színtársulat csak itt léphet fel. 4. Csak ő köthet szerződést a játszó társaságokkal. 5. Végezetül: a Theatrum után semmiféle adót nem kíván fizetni, a telakadón kívül.

6 Trabert ún. feltételeit joggal kifogásolta a város, hisz olyan előjogokat akart magának biztosítani, mely mindig is a város önrendelkezési köreibe tartozott. Ráadásul, mint kiderült, a vállalkozáshoz szükséges anyagiakkal sem rendelkezett. Ennek ellenére a szenátus a választott polgárok testületére bízta a döntést. Az ún. külső tanács nem vetette el a Trabert-féle tervezetet, sőt támogatásáról biztosította. Természetesen a város tanácsának jogait csorbítatlanul hagyta. Végül közgyűlési határozatban elfogadták a tervet, azzal, ha Trabert elismeri, hogy az átalakított épület a város tulajdona. Viszonzásul a bérlőnek csak jelképes összeget kellett fizetnie a bérleti jogért, évi egy arany forintot.

7 Sajnálatos módon ezzel végetért ez a kezdeményezés is, pedig a város részéről egyértelmű volt a segítő szándék. Trabert többet már ez ügyben nem adott be kérelmet a tanácshoz. A városba látogató komédiások újra csak a „Fehér Hattyúban" voltak kénytelenek fellépni. Balde János színházépítési tervezete A reformkor alatt a városi polgárság gazdasági helyzete is megszilárdult. Fő jövedelmi forrásuk továbbra is a várost övező szőlő és gyümölcsös kertek, azaz a szőlő- és bortermelés. A korabeli város élénk kereskedelmet bonyolított le. A Fő téren álló piaca mindennap fogadta a négy irányból is érkező kalmárokat. Heti piacára termény- és állatkereskedők érkeztek az ország minden tájékáról (ANTALFFY 1982. 91-93). A vagyonossá váló polgárság egyre többet kezd költeni a tudomány és a művészet pártfogolására. Szepessy Ignác püspök kezdeményezésére 1833-ban avatták fel a Lyceumot az egykori Pálos rendház helyén. Nemsokára (1837) megnyílt a város első könyvkereskedése is, melyet