Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

TANULMÁNYOK - MÁRFI ATTILA: Pécsi színházalapítási törekvések a reformkorban

pár év múlva követett az újabb. A püspöki nyomda 1772 óta működött a városban (HAAS 1845. 316-317). A közel 11000 lelket számláló városban az 1830-as évek közepén újból felvetődik a színházépítés gondolata. Johan Balde isztriai kalmár és földmérő 1834 szeptemberében kezdeményezte a városatyáknál tervezete elfogadását.

8 A kereskedő bár idegen volt, mégis kiterjedt kapcsolata volt a városban, elsősorban a helyi kereskedőknél. A városban otthonosan mozgott, s terve szerint, ha a színház felépült, szerette volna elnyerni a polgárjogot is. Balde közeli kapcsolatban állt Trabert Péterrel is. Valószínű, hogy a kereskedő színházépítési terveinél szerepet játszott ez az ismeretség.

9 A kereskedő nemcsak a leendő színház tervezetét készítette el, de az eddigi próbálkozásokkal ellentétben, megfelelő anyagi háttérrel is rendelkezett. Tervezetét először a város tanácsa megkönnyebbüléssel fogadta el 1834 októberében.

10 Az elképzelés beleillett az 1832-ben elkezdődött Fő tér rendezési tervezetébe is. A Fő tér szerepe megnövekedett, mivel a helyi kereskedelem központja volt. A vásári és az egyéb igazgatási teendők ellátására sorra épültek fel a felügyelő és szolgáltató épületek. Az új városháza már elkészült. A tanács tervei szerint a piacteret ölelő területet fokozatosan beépítik közhasznú épületekkel, elsősorban a magánvállalkozók segítségével. A távolból jött, de gazdag kereskedő is a Fő téren lévő üres fundusok valamelyikén kívánta terveit megvalósítani. Egyedüli feltétele az volt, hogy a telek közvetlenül a piac mellett húzódjon. Balde nem csupán színházat akart építeni a város főterén. Elképzelése szerint olyan épületegyüttest építtetne, melyben a teátrumon kívül helyet kapna vendégfogadó, kávéház és táncterem is.

11 A városi vezetés örömest kapott az ajánlaton, mivel a város központja ezeket az intézményeket már hosszú ideje nélkülözte. A Dollinger Károly polgármester vezette választmány ki is jelölte az összesen 648 négyszögöl nagyságú telket 3888 Ft értékben.

12 Ez a tér keleti oldalán húzódott, a mai ügyészségi palota és a Nádor kávéház helyén. Akkor a régi plébánia épülete állt ott a városi őrházzal, piactörvényszékkel, mázsáló házzal és bolthelyiségekkel.

13 A szerződés szerint ezeket az épületeket Balde köteles volt a szenátus által meghatározott helyen felépíteni. A kereskedő ezt is vállalta, és egyre türelmetlenebbül sürgette az építési engedély kiadását. Kérését nem teljesítették, mivel az építkezés egyszerre több akadályba is ütközött. A város három szenátora külön beadványban kérte, hogy a szerződést bontsák fel, mert az új épületek hasznosságuk ellenére is megkisebbítik a város kereskedelmének oly fontos piacterét.

14 Ekkor hosszú alkudozás kezdődött, s rá akarták bírni Baldét, hogy építse mintegy 100 méterrel keletebbre a színházat. Erre ő nem volt hajlandó, s mikor egy év múlva a tanács végül is engedett, Szepesy Ignác megyéspüspök kijelentette, a régi plébánia helyére lehet csak az újat is felépíteni. Ami azt