Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

MŰHELY - TEGZES FERENC: A polgári korszak címeres községi pecsétjei Baranyában

sem állt meg a Bizottság tevékenysége. Most már leginkább az újonnan alakult községek pecsétjeinek megállapítása vált fő feladatává. Témánk szempontjából ebből az időszakból egy eset fordult elő. 1930-ban Magyarürög, Mecsekszentkút, Ráczváros, Patacs községek egyesültek Mecsekalja néven. Pecsétje nem mutat semmi különöset: 34 mm átmérőjű, BARANYA VÁRMEGYE KÖZSÉG köriratú, a pecsétmezejében MECSEKALJA feliratot viselő hitelesítő eszköz. Feltűnő viszont, hogy hiányzik a törzskönyvezés éve. A település a későbbiek során meggondolta magát és címerért folyamodott az Országos Községi Törzskönyvbizottsághoz. Az Országos Levéltár 1933. május 12-én kelt levelében javasolja az Országos Községi Törzskönyvbizottságnak, hogy az általa felkutatott és leírt Patacs község pecsétjét kék mezejű pajzsba foglalva tegyék címerré. Megjegyezte, hogy Mecsekalja község jegyzőjének volt ez a kívánsága - nyilván a többség meghallgatása és egyetértése után.

21 Mivel a címerről volt szó, a végső döntést a belügyminiszternek kellett meghoznia. Ezért az anyagot felterjesztették az illetékeshez, ahonnét a válasz 1934. július 28-án kelt: „Mecsekalja község elöljáróságának kérelmére a rendelkezésemre álló hiteles adatok alapján megállapítottam, hogy nevezett község pecsétjében a következő címert jogosult használni: álló, csücsköstalpú pajzs, melynek kék mezejében alul egy hegyével jobbra és élével lefelé fordított ekevas, felette pedig egy levéllel ellátott szőlőfürt lebeg, két oldalról egy-egy búzakalász által övezve"

22 (10. kép). Ezt követően még nem vehették használatba az új pecsétet a jogosultak. Előbb az Országos Levéltár iránymutatása mellett a vésnöknek el kellett készítenie, majd a miniszterhez 2 példányban záradékolás végett a lenyomatot felterjeszteni. Ezután az egyik záradékolt példányt megkapta az Országos Levéltár, megőrzés és „hitesség" végett, a másik példányt a község kapta meg. Ennek elküldéséről az Országos Községi Törzskönyvbizottság 1935. április 2-án értesítette Baranya vármegye alispánját.

23 Az alispán 1935. április 7-én leírt a pécsi járás főszolgabírájához, kérve Mecsekalja címeres pecsétjének lenyomatait a vármegyei levéltár részére, megőrzés végett.

24 A főszolgabíró három nap múlva teljesítette a vármegyei adminisztráció vezetőjének utasítását. A vármegye levéltárosa 1935. április 16-án vezette rá az iratra hátoldali elintézés formájában a levéltárba történt elhelyezés tényét.

25 Érdekes módon a község a címeres pecsétje mellett megtartotta az 1930-ban kapott pecsétjét is, amit szintén használt hitelesítésre. A kétféle pecsét használatát illetően nem sikerült semmiféle rendszert felfedezni. Címeres pecsétjét Mecsekalja 1949. májusáig használta. Ezt követően már csak a másik, sima pecsétje volt forgalomban. Az 1940-es évek második fele nem kedvezett a címerkéréseknek, a közismert politikai helyzet alakulása miatt. Komló község elöljárósága 1947 októberében elhatározta, hogy nagyközséggé történő átszervezésükkel egyidőben, a „múlt emlékeinek és hagyományainak ápolása érdekében élni kíván azon jogával, hogy a község címerét pecsétjeiben és esetleg másutt is használhassa".

26 Ezt a kívánalmukat az alispán is támogatta. A kérést megküldte a vármegye levéltárosának azzal, hogy keresse ki a község 1700-as évekbeli pecsétlenyomatát és küldje el a községnek. Innét 1947. december 23-án felkerült az Országos Községi Törzskönyvbizottsághoz a pecsétlenyomat.

27 A község 1948. március 22-én értesíti az alispánt, hogy már másodízben sürgette meg az illetékes bizottságot, de választ még nem kaptak. 1948. május 28-án a belügyminisztérium közjogi osztálya arról