Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

MŰHELY - TEGZES FERENC: A polgári korszak címeres községi pecsétjei Baranyában

küld tájékoztatást az alispánnak, hogy Komló új címer iránti kérelmének érdemi elbírálásához szükséges lenne a címerábrázolás részletes leírása, mellékelve hozzá „kielemzésre alkalmas címerábra". Ezt sürgősen készítse el a község.

28 Komló elöljárósága 1948. június 23-án tájékoztatta az alispánt, hogy a kért anyagot megküldte az Országos Levéltárnak, és kéri az alispánt, „szíveskedjék az ügyet hosszabb határidővel nyilvántartani, mivel az ügy elintézése bizonyára hosszabb ideig fog tartani".

29 Az Országos Levéltár 1948. július 7-én mondott véleményt. Két pecsétről tesz említést, mi csak annak leírását közöljük, amit a község is elfogadott később, illetve az Országos Levéltár is inkább javasolt: „Egyenes, álló csücskös talpú pajzs vörös mezejében lebegő heraldikai vadember, lomb övvel, fején lombkoszorúval, jobb kezét csípőjére támasztja, könyökben meghajlított bal kezével egyenes karót fog, amelyre komlóinda (beszélő címer!)? kúszik fel. Az emberalaktól jobbra egy tőből növő hármas komlóinda van, a két szélső inda az emberalak csípőjéig, a középső könyökmagasságig ér."

30 Ezt a véleményt az Országos Községi Törzskönyvbizottság megküldte a községnek 1948. július 29-én azzal, hogy a képviselőtestület foglaljon állást, melyik címert szeretné a település. A hozott határozatról felvett jegyzőkönyvi kivonatot pedig a belügyminiszterhez történő felterjesztés végett küldjék el az Országos Községi Törzskönyvbizottsághoz. Végezetül megjegyzi a Bizottság elnöke, hogy a „belügyminisztérium illetékes osztályában kapott felvilágosítás szerint a címerügyek elbírálása ez idő szerint elvi okokból szünetel".

31 Komló község vezetőit ez az információ nem rettentette vissza, 1948. augusztus 24-én megtárgyalta a címerügyet és a fentiekben ismertetett címert fogadta el.

32 A határozatukról szóló jegyzőkönyvi kivonatot 1948. szeptember 9-én felterjesztették az Országos Községi Törzskönyvbizottsághoz és az alispánhoz is.

33 Komló nagyközség elöljárósága 1948. november 11-én jelezte az alispánnak, hogy választ még nem kapott. Egyben megemlítette a korábbi információt a címer ügyek elbírálásának szüneteléséről.

34 Komló címerkérésének ügyére 1949. július 20-án került végleg pont. Ekkor értesíti az alispánt a belügyminiszter, miszerint a község kérelmét nem találta teljesíthetőnek, mivel a „címer (jelvény) feudális rendszert visszatükröző használata, államhatalmunk jellegével nem egyeztethető össze". Az alispán 1949. július 30-án értesítette a település elöljáróságát erről a döntésről.

35 Mi váltotta ki ezt a történelmietlen elutasító állásfoglalást? A közismert politikai események okozataként 1949. április 7-én megjelent egy belügyminiszteri körrendelet, amely véget vetett a községek címeres pecséthasználatának. Témánk szempontjából elég jelentősnek véljük ezt a rendeletet ahhoz, hogy érdemesnek tartsuk szó szerinti közlését: „A törvényhatóságok, megyei városok és községek régi szokás alapján pecsétjükön és kiadmányaikon különböző rajzokat magába foglaló jelvényeket (címereket) használnak. Ezeknek a jelvényeknek a rajzai sok esetben a régi feudális rendszert tükrözik vissza és így használatuk államhatalmunk jellegével nem egyeztethető össze. Felhívom ezért Alispán (Polgármester) urat, intézkedjék, hogy a törvényhatóságok, megyei városok és községek régi jelvényeiket (címereiket) és e jelvényeket feltüntető pecsétjeiket a használatból vonják ki és a pecsétek megőrzéséről a törvényhatóság levéltárába való elhelyezésének útján gondoskodjék. Úgy a hatóság, mint a megyei városok és községek a jövőben olyan pecsétet használjanak, mely a törvényhatóság, megyei város, község, mint hatóság megnevezését tünteti fel pl. Hajdú vármegye alispánja, Debrecen thj. város polgármestere, Csepel község elöljárósága.