Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

MŰHELY - TEGZES FERENC: A polgári korszak címeres községi pecsétjei Baranyában

tanácsú városokat „megyei város"-oknak nevezik. így az új pecsét köriratán máris változtatni kellett. A 33 mm átmérőjű pecsét 2,5 mm betűnagvsággal MOHÁCS MEGYEI VÁROS BARANYA VÁRMEGYE köriratot tartalmazza, az alsó harmad belső felén 2 mm-es betűnagysággal félkörben a POLGÁRMESTERE felirattal kiegészítve. A város címere nyílt pecsétmezőben foglal helyet (8. kép). A később tárgyalandó helyzet következtében 1949. április második felétől a címert eltávolították a pecsétmezőből. Most már csak a feliratot hordozó, üres pecsétmezőt mutató hitelesítő eszköz volt használatban. Megyénkben még Siklós volt az a település, amely klasszikusnak mondható heraldikai elemet hordozott pecsétjében. A feudalizmus időszakában használt pecsétkép (BEZERÉDY) eltűnik ugyan egy időre 1850 után, és csak az 1880-as években bukkan fel megint. Annyira heraldikai elemek alkották a pecsétképet, hogy 1904-ben a belügyminiszternek referáló Országos Községi Törzskönyvbizottság elnöke - az Országos Levéltár véleményére támaszkodva természetesen - kijelenti, hogy a „czímeralkatrészek egyszerűen pajzsba volnának foglalandók - hogy a jelvény valódi czímerré váljék".

17 Természetesen ehhez el kellett hagyni Magyarország kiscímerét, amit a feudális korban használt. Az új pecsét-amelyet 1904. december 7-én kapott meg a település

18 - 34 mm átmérőjű, 3 mm-es betűnagysággal készült BARANYA VÁRMEGYE SIKLÓS KÖZSÉG 1903 köriratot tartalmazott, a nyílt pecsétmezőben csücskös talpú kék mezejű pajzsban zöld talajon ágaskodó jobbra fordult koronás arany oroszlán, a pajzs jobb felső sarkában ezüst felhőkön trónján ülő Szűz Mária, karjában a kisded Jézussal (9. kép). Használatban volt 1949. április vége-május eleje körüli időszakig. Ettől kezdve a tanácsi korszak beköszöntéig a címerétől megfosztott köriratú pecsétet használja Siklós is. Szabadszentkirály esete érdekes és izgalmas kérdést vet fel, amely még kiderítésre vár. A község, mint a neve is mutatja, régi nemesi kiváltsággal rendelkező község volt a feudalizmus idején. Ennek megfelelően pecsétképe - amelyet az 1860-as évekig használt - ha nem is címeres, de mindenképpen klasszikus heraldikai elemet tartalmaz: koronás személyt, királyt ábrázol. Akár a beszélő pecsétek kategóriájába tartozónak is tarthatjuk (BEZERÉDY 304). Éppen ezért számunkra nagyon meglepő, hogy amikor itt volt az ideje és megtehették volna - tehát a községi nevek felülvizsgálatának idején, 1903-ban - nem folyamodtak címeres pecsétért. Csak 1912-ben találkozunk az alispáni iratok között egy jelzéssel, amelyből az derül ki, hogy Szabadszentkirály „régi nemesi címerének a községi pecsétnyomón és bélyegzőn leendő használatának engedélyezése" iránt folyamodott. Az alispán 1912. május 25-én küldte vissza az anyagot a szentlőrinci járás főszolgabírájának avval, hogy kellő vizsgálatot végezzen az irányban, mióta és minek alapján használja a község a kérelmezett címert.

19 A főszolgabíró tovább adta a községnek, de annak nem lehetett most sem sürgős az ügy, mivel 1912. augusztus 10-én a főszolgabíró jelentéséből az derül ki, miszerint a szabadszentkirályi községi jegyző még nem küldte el hozzá a bizonyító jelentést.

20 Ezt követően többet nem foglalkozhattak az üggyel, mivel a tanácsrendszer bevezetéséig a szabványformátumú, szabvány szöveget tartalmazó központilag elkészített pecsétet használták. Eddig azokkal a településekkel foglalkoztunk, amelyek az Országos Községi Törzskönyvbizottság 1903-ban Baranya megye településeit tárgyaló döntése során kapták meg címeres pecsétjeiket. Természetesen a két világháború közötti időszakban