Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

MŰHELY - TEGZES FERENC: A polgári korszak címeres községi pecsétjei Baranyában

könyvbizottság felkérésére Nagy Gyula országos főlevéltárnok a pecsétet így véleményezte: „Máriakéménd községnek pecsétjét fölkutatni nem sikerült. A bemutatott czímer Szent Mártont helytelenül ábrázolja, mert azt a hazai pecsétek mindig úgy tüntetik föl, amint a palástját ketté hasítván, annak egyik felét a mellette térdelő meztelen koldusnak nyújtja. A pecsétnyomó készítőjének tehát Szt. Mártont ilyen alakban és rendes czímerpajzsba foglalva kell majd ábárzolnia; de Szt. Márton fölött látható ekevas és sarló azonban nem mellőzhető, mint a hogy a község kívánja."

11 Mivel itt is címeres pecsétről volt szó, fel kellett terjeszteni a belügyminiszterhez jóváhagyás végett. A jóváhagyott pecsétet 1905. február 2-án kapta meg a község.

12 A község vezetői 1905. február 28-án küldték meg 8 példányban az új pecsét lenyomatait az alispánnak.

13 Ezt az új pecsétet, amely 34 mm-es átmérőjű volt (5. kép), 1949. május elejéig használhatta a település. 1949. május 20. után már egy új pecséttel találkozhatunk, amely a törzskönyvezés évét (1903) tartalmazta, köriratában a község nevével. Címer már nincs benne.

14 Ezt használta 1950 második feléig, a tanácsi korszak beköszöntéig, amikor megint pecsétváltásra került sor. (A címerelhagyás okáról írásunk végén szólunk.) Mohács volt megyénkben - Pécsen kívül - az a település, amely a legrégebben alkalmazott címeres pecsétet írásos dokumentumainak hitelesítésére. Folyamatosan használta a címeres pecsétet, a címer tartalmilag azonban az idők folyamán többször is módosuláson ment át, az értelmezésében bekövetkezett változások következtében. Ezekre nem térünk ki, mivel erről már korábban megjelent egy részletes dolgozat (HORVÁTH 1928). Mi egyébként is csak az ezt követő időszak pecsétjével foglalkozunk. A régebbi pecséteket csak azért mutatjuk be fényképen, mert az említett dolgozatban közzétett fényképek nem elég élesek. Ezek a pecsétek 34 mm átmérőjűek és festékesek (6. és 7. kép). A rendezett tanácsú várossá történt átalakuláskor Mohács város vezetői természetesnek tartották, hogy az 1904-ben megállapított címert felvegyék a város pecsétjébe. De ez szabálytalannak minősült, mint később kiderült. Az Országos Községi Törzskönyvbizottság 1928. február 27-én írt a városnak: „A rendezett tanácsú városok bélyegzőinek felülvizsgálatával kapcsolatban megállapíttatott, hogy tek. Cím a város megalakulása alkalmával (1924-ben T. F.) nem kérelmezte a Mohács, mint község részére az 1904. február 23-án 73 200 BM. sz. alatt engedélyezett címernek a város részére leendő megállapítását."

15 A város így kénytelen volt az Országos Községi Törzskönyvbizottságon keresztül a belügyminiszterhez fordulni címerének újbóli megállapítása végett. A belügyminiszter 1931. szeptember l-jén értesíti a vármegye alispánját az újonnan megállapított mohácsi címerről: „Kerektalpú pajzs, amelynek kék mezejében, zöld pázsiton szembefordult, sárgacsizmás, arany-sújtásos vörös ruhába öltözött, kucsmás magyar vitéz áll, jobbjában kivont kardon török fejet, baljában vörös-fehér zászlót tartva. A pajzsra helyezett szembefordított, koronás, nyílt lovagsisak, dísze a pajzsbeli vitéz növekvően. A sisaktakarók jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst színűek."

16 De míg ez a válasz megérkezett, addig Mohács státusának elnevezésében változás következett be. A közigazgatás rendezéséről szóló és 1929. június 29-én megjelent 1929:XXX. tc. 5. §-a kimondta, hogy a törvény életbe léptetésétől kezdve a rendezett