Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

MŰHELY - TEGZES FERENC: A polgári korszak címeres községi pecsétjei Baranyában

„Az országos levéltár a megejtett kutatások alapján Kiskőszeg községnek tiszteletteljesen mellékelt pecsétlenyomatához minden tekintetben hasonló pecsétjét 1818-ból a Réső-Ensel féle pecsétgyűjteményben találta fel. Az Országos Levéltár véleményével egyetértőleg van szerencsém ennélfogva Nagyméltóságodnak mély tisztelettel javasolni, hogy a pecséten látható nem sablonszerű jelvényeket legczélszerűbb volna czímerré alakítani, azzal, hogy az egész rendes czímerpajzsba foglaltatnék, melynek kék mezejében zöld hullámokon két evezős bárka s fölötte lebegő szőlőfürt volna látható."

6 Ezt a véleményét terjesztette fel a belügyminiszterhez az Országos Községi Törzskönyvbizottság elnöke. A miniszter jóváhagyása után 1904. december 7-én küldte el az Országos Községi Törzskönyvbizottság elnöke Baranya vármegye alispánjához az értesítést, amely szerint az új címeres pecsétet eljuttatta a település vezetőihez.

7 Kiskőszeg 1905. február 7-én küldte el az alispánhoz az új pecsétjéről a központi nyilvántartás részére az ellenőrzést szolgáló lenyomatokat, illetve a többi járásba történő közzététel végett.

8 A címeres pecsétet kapott többi település esetében is megfigyelhető a későbbi időpontú használatba vétel, a sima pecsétet kapott községekhez viszonyítva. Az időbeli eltérés legalább fél év. A késedelem oka nyilvánvaló: a kért címerhasználat jogosságának utána kellett járni, ellenőrizni, majd jóváhagyni. A Kiskőszeg pecsétjében szereplő évszám - és a többinél is - nem az elkészítés idejének dátumát hivatott tükrözni, hanem a község nevének felvételét az országos községi törzskönyvbe. Az új pecsét átmérője: 34 mm (3. kép). A községet a trianoni békeszerződés értelmében elcsatolták Magyarországtól, és csak 1941-ben került vissza. A belügyminiszternek 1941 szeptemberében kiadott utasítása

9 értelmében a visszafoglalt délvidéki községek közül azok, amelyeknek még birtokukban volt az 1918 előtti pecsétjük, ezeket voltak kötelesek használni. Ahol nem sikerült megőrizni az 1918 előtti pecsétnyomókat, ott új pecsétet kellett készíttetni. De ez már csak a település és az illetékes vármegye nevét, valamint a település státusát tartalmazhatta. Más szöveget, rajzot, jelvényt vagy címert tilos volt a pecséten alkalmazni! Valószínűleg Kiskőszeg nem tudta megőrizni pecsétnyomóját, mert 1941 áprilisától már csak a sablonos községi-szöveges pecsétlenyomatok tűnnek a szemünk elé. Máriakéménd esetében érdekes átalakulást tapasztalunk a pecsétkép esetében, amíg jelvényből címerré vált. Az 1850 előtti viaszpecsét „24 mm-es kör. Alul keresztcsíkozással jelzett földön kivont karddal vágtató páncélos lovag, két oldalán lebegő csoroszlya és ekevas, felül KM betűk." (BEZEREDY 143) Ezt a pecsétképet vitte át némileg módosítva a község az 1880-as évektől használt pecsétjére: ez 30x35 mm-es álló ovális alakú, 4 mm-es betűkkel BARANYA MEGYE KÉMÉND KÖZSÉG körirattal ellátva, 15x20 mm-es álló ovális zárt pecsétmezőben szabálytalan hullámvonalakkal jelzett földön, jobb kezében kivont kardot tartó, jobbra vágtató huszár, a ló fejénél lebegő csoroszlya, a huszár hátánál ekevas (4. kép). A pécsváradi járás főszolgabírójának az Országos Községi Törzskönyvbizottság elnökségéhez küldött véleménye szerint - amit a szederkényi körjegyző jelentésére alapozott - a község pecsétjében Szent Márton szerepel 1792-óta. (Ez téves adat, mert már 1775-ös iraton is előfordult (BEZEREDY 143). Szent Márton szerepeltetésének alapja, hogy a templomot a jelzett időben felújították, és a szent tiszteletére szentelték fel. A főszolgabíró summázott véleménye: „A címer ily módon régebben használtatván, annak használata a szokás által szentesítve jogosult."

10 Az Országos Községi Törzs-