Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/1)

MŰHELY - MÁRFI ATTILA: Színház a millennium tiszteletére (A Pécsi Nemzeti Színház építéstörténetéhez)

A faépítmény 2 szintes volt, s tetőzetét kátránypapírral vonták be. A színkör világítását először „vilammal" akarták megoldani, de végül is világító gáz bevezetését fogadták el. A tél beálltával Somogyi társulata Sopronban játszott. Pécsett is fogadtak társulatokat télen, de csak korlátozott létszámban és csekély időre. Tulajdonképpen ebben az átmeneti szakaszban csak a jó idő beálltával élvezhette a városi polgárság a színházi előadásokat. 1887 szeptemberében a színház ügye újabb - nem várt - fordulatot hozott. A Belügyminisztérium a város jelentését a régi kőszínház állapotáról ellentmondásosnak ítélte meg, s újabb vizsgálatot rendelt el.

11 A városi vezetés erre egy színházépítéssel foglalkozó szakértőt, Pártos Gyula budapesti műépítészt bízta még a szakvélemény elkészítésével,

12 aki decemberi jelentésében tételesen felsorolta a régi színházépület hiányosságait, majd kijelentette, „... az Oertzen-féle színházat jelen keretében nem tartom az igényeknek megfelelően átalakíthatónak".

13 A szakvélemény után többet már nem merült fel a régi épület színházi célokra való átalakítása. Bár az új színház helyét még mindig nem jelölték ki, mégis születtek fontos döntések. Az 1888. december 17-i közgyűlésen a város házipénztárából 50 000 Ft-ot különítettek el a színház telkének megvételére. Ugyanakkor felkérték a vármegye vezető testületét, hogy részesítsék erkölcsi és anyagi támogatásban a városi színház ügyét.

14 A színházépítés ügyében a következő, 1889-es esztendő hozta a döntő fordulatot. A Színügyi Bizottság tájékoztatta a városi vezetést az eddigi tárgyalásairól, s kijelentette, hogy a színházi építkezéseknek Király u. 16. sz. a. (ma Kossuth L. u.) telket tartja a legalkalmasabbnak.

15 A telken a katonai csapatkórház épülete állott, mely ugyancsak rendkívül elhanyagolt állapotban volt. Közvetlenül mellette, (keletre) a dominikánus templom a mai dominikánus ház állt. (Puszta véletlen, de 1829-ben, mikor napirendre került az első kőszínház létesítésének ügye, szintén a régi dominikánus telket szemelték ki (BEZERÉDY 1978. 484.). A telekről már évtizedek óta folytak a tárgyalások a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a városi tanács között. A közgyűlés többször is kijelentette, hogy „ .. .a város szívében fekvő gócpontot meg kell szüntetni, az épület dísztelen és szépészeti szempontból sem megfelelő".

16 A Honvédelmi Minisztérium és a város közt megvalósult szerződés szerint a csapatkórház telkét ingyen megkapják a színház céljaira, ha egy új modern honvédkórházat felépítenek. Az állandóan fejlődő város számára nagyon fontos volt, hogy a központi helyen fekvő romos épület helyére újat állítsanak „Ursits Lipót és fia" aradi építési vállalkozók kivitelezésében.

17 A kórházat a Xavér templom fölötti északra fekvő városi telken építették fel. (Ez a mostani Bőrklinika épülete.) Az épület mielőbbi átadását azért sürgették, mert addig nem kezdhették el a régi kórház bontását, míg az újat át nem adták. Az aradi vállalkozók 1889. szeptember 22-én jelentették a polgármesternek a kórház elkészültét.

18 A városnak, tekintve, hogy számos építkezése már folyamatban volt, nem állt rendelkezésre akkora összeg, hogy akár az előkészületi munkálatokat is finanszírozza. A városi kasszát ui. nagyon kimerítették az építkezési beruházások. Ennek ellensúlyozására még a színházi alapra befutott adományok egy részét is felhasználták. Pl. a Farkas-Rattko-féle alapítvány 2000 forintját a Városi Közkórház építési költségeihez csatolták. De ez az összeg csak 1891-ben állt újra a színházi alap rendelkezésére.

19 Az eddig leírtakból is látható, hogy a színház felépítése ha valahol elakadt, akkor ez a többi