Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/1)

TANULMÁNYOK - BARISKA ISTVÁN: A birodalmi eszme katonája (Hadik András pályaképéhez)

A politikai karrier kiteljesedése Ez a bámulatos katonai pálya tulajdonképpen látványos politikaivá alakult át. Részben azzal párhuzamosan, részben attól függetlenül, de azért tőle mégsem elszakítva. Ez már a lezárt európai háborúk korszaka, az osztrák felvilágosult abszolutizmus strukturális megújulásának időszaka volt. Sok-sok ellentmondással persze, amelyben a birodalmi eszme feltétlen elsőbbséget élvezett az ébredő nemzetivel szemben, s éppen ezért nem hiányzott a nemzetiségek eszközként kezelése sem. Hadik ezt a birodalmi eszmét szolgálta mindvégig, de elfogulatlanul, nagy tapintattal és hozzáértéssel. Az 1760-as évektől egyre több olyan kormányzati feladatot és megbízatást kapott, amelyek vegyesen katonai és politikai természetűek voltak. Az a Hadik tábornok, aki 1762-ben még szászországi hadsereg főparancsnok volt, egy esztendővel később, 1763-ban már budai kormányzó és várparancsnok lett. 1764-ben viszont már erdélyi főparancsnok, királyi biztosi jogkörrel. A következő évben az udvar valóságos belső titkos tanácsossá emelte, kifejezvén, hogy a kormányzat igényt tartott Hadikra a civil adminisztrációban is. 1768-ban ismét budai kormányzó és pesti „körzeti lovassági főparancsnok". 1773-ban Galícia és Lodoméria katonai főparancsnoka és polgári kormányzója, 1776-ban pedig Bácska főispánja. Rá egy évre kapta meg a német birodalmi grófi címet, s vele Futak uradalmát (1777). Úgy tűnik első pillantásra, hogy az udvar kapkodva és következetlenül küldte különböző állomáshelyeire Hadik Andrást. Pedig erről szó sincs. Sokkal inkább arról a helyzetről, amit még a Pragmatica Sanctio-ban fogalmazott meg a Habsburg fél a „feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul" elv közjogi kívánalomban, amely a perszonális uniót közjogilag is reálissá tette (EMBER 1989. 1. 383.). Ennek az lett a következménye, hogy a Habsburg abszolutizmus a magyar rendi érdekek korlátozására megbontotta az ország területi és kormányzati integritását. Azaz területileg és hatáskörileg de facto kivette a magyar központi szervek kezéből a birodalom szempontjából fontos ügyeket. S ez a különböző kormányzati szinteken is megosztást jelentett (EMBER 1989. 1. 455-456.). Ilyen volt a hadügy igazgatása, s ha kellett a hadi és polgári igazgatás ideiglenes összevonása, területi elkülönítése a magyarországi központi szervektől, avagy a magyar Koronától. A birodalmi kormányzat szintjén ez viszont egyfajta oszthatatlanságot jelentett. Ez az oka annak, hogy Hadikot hol birodalmi hadi és polgári kormányzati, hol magyarországi, hol erdélyi kormányzati tisztségekben és megbízatásokban találjuk, miként a fent idézett szászországi, budai, erdélyi, pesti, galíciai és lodomériai és bácskai tisztségeiben és megbízatásaiban láttuk. Hadik mindenütt a birodalom képviselője, ahogy azt ő maga is kifejtette 1764-ben erdélyi főhadparancsnoksága és biztosi kiküldetésekor a szebeni