Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/1)

TANULMÁNYOK - BARISKA ISTVÁN: A birodalmi eszme katonája (Hadik András pályaképéhez)

gubernium tanácsülésén: „A mai naptól fogva hittel leköteleztettem, hogy a felszentelt fejedelemnek és ezen tekintetes hazával, azé val egyes javátt, minden személy, vallás és nemzetség válogatása nélkül, az félreutasító magános tekintettől és az haszontól egészen szabadosan, egyedül az felségnek kegyelmes akaratja, törvénye és igaz lelkiismeretem szerint, Excellentiatokkal és az urakkal közösen egész tehetségemmel nevelni és gyarapítani fogom (ZACHAR 1986. 10.). 1779-ben, az egy év múlva trónra lépő //. József császár arra kérte, hogy dolgozza fel az 1730-as évektől vezetett naplóit. Mindez arra utal, hogy Hadik András a maga gyakorlati működését mindenkoron elméleti szintre is fel tudta emelni. Ezt igazolja hadtörténeti szakírói működése is (GYALÓKAI 1931.71-81.). Katonai-politikai pályájának kétségtelen legnagyobb hatású szereplései közt tartják számon a Buccov-féle határőrezred sorozása elől, majd a mádéfalvi veszedelem után menekülni kényszerülő székelyek bukovinai letelepítését. 1777-ben Fogadjisten és Istensegíts, 1785-ben Hadikfalva és József falva, 1786ban pedig Andrásfalva alapításával igyekezett feloldani a székely közösséget sújtó tragédia feszültségeit. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy 1772-ben ő vezette Lengyelország felosztása után Galícia és Lodoméria megszállását, de ő volt Bukovina megszállásának katonai végrehajtója is. 1789-ben II. József Hadik Andrást még rövid időre a török elleni háború fővezérévé nevezte ki. A csaknem nyolcvan esztendős marsall azonban ennek már nem igen tudott megfelelni. Hamarosan visszavonták a kinevezést, de maga a császár sem tudta a háborút befejezni. 1790 kora tavaszán mindketten távoztak az élők sorából. • • • Hadik András karrierje sem katonai, sem politikai értelemben nem tekinthető tipikusnak. De valamiképpen egy újfajta típus mégoly ritka példájának igen. A 18. századra előbb jelentkeztek a birodalomban a hadsereg reformjának igényei, mint a kormányzaté. A sürgető válságkezelés III. Károly korában a csapatnemek alkalmazásában előnyben részesítette a huszárságot, méghozzá előbb, mint a franciák, a bajorok, a poroszok vagy éppen az oroszok. Hadik pályája is felértékelődött így. Az 1730-as évek Habsburg háborús kudarcsorozata egy új generáció előtt nyitotta meg az érvényesülés útját. De felgyorsult ezzel a hadsereg vezetésében a szelektív fejlesztés folyamata is. Kivált a tiszti pályán. A cél persze a birodalom modernizációja volt. Ebben pedig várható volt, hogy feltűnik egy új típus, a dinasztiát teljes lojalitással szolgáló, képzett tiszt alakja. Hadik András pályájának első periódusa ekkor teljesedett ki. A második szakasz tulajdonképpen egybeesik a Habsburg abszolutista állam belső srukturális reformjával. Hadik karrierje ekkor katonai-politikai természetű és igényű lett egyszerre. A pálya ekkor összetetté vált. Egyfajta