Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 2. évfolyam (1989/1-2)

TANULMÁNYOK - NAGY IMRE GÁBOR: Egy mohácsi radikális a szabadságharcban (Hatos Gusztáv pályaképe)

\ Mohácsi hivatali munkája mellett főként a mohácsi nemzetőrség szervezé­sével foglalkozott, így tagja lett a nemzetőrséggel foglalkozó megyei állandó választmánynak is. 1848 márciusában a megyében elsőként Mohácson és Pécsett alakult meg a nemzetőrség (KOPASZ 1973. 54.). A mohácsi nemzetőr­ség parancsnokának Hatos Gusztávot választották meg, feltehetően már az alakuláskor. A tanácsülési jegyzőkönyvben először április 14-én említették ­név nélkül - az ideiglenes parancsnokot, aki a nemzetőrség részére 10 dob elkészítését kérte. 29 Ezt megelőzően Hatos Gusztáv vezette a mohácsi nemze­tőrségi küldöttséget Pécsre, 30 tehát joggal feltételezhető, hogy már ekkor ő volt a nemzetőrség parancsnoka. 1848 júliusában és 1849 januárjában pedig név szerint is a nemzetőrség parancsnokaként szerepelt. A tisztválasztáskor egyéb­ként Hatos Gusztávot nemzetőr századosnak, őrnagynak pedig Schulzer István nyugalmazott császári kapitányt választották meg (TARNAI 1886. 1.). Ez utóbbi a nádor kinevezése alapján az egész mohácsi járás nemzetőrzászlóaljának parancsnoka lett (TAS 1940. 25.). Hatos Gusztáv nem rendelkezett katonai ismeretekkel, és főjegyzői tisztsége is indokolttá tette, hogy egyszer sem vonult ki a nemzetőrséggel őrszolgálatra, ill. a harctérre. Batthyány Lajos gróf miniszterelnök szeptember 14-i, a nemzetőri szolgálatról szóló rendelete értelmében mint városi főjegyző különben is mentes volt minden fokozatú nemzetőri szolgálat alól. 31 A mohácsi nemzetőrség parancsnokaként azonban sokat tett a nemzetőrségért. Például Jellasics támadásakor intézkedett 142 puska kijavításáról. Ő vette át a Kossuth által küldött 1000 darab fegyvert és adta át Batthyány Kázmér gróf kormánybiz­tos tisztjének. Gondoskodott a mohácsi nemzetőrök felváltásáról, a püspöki palotában lévő hadifoglyok őrzéséről és ellátásáról stb. 32 1849. január végén Baranya megye a császári csapatok ellenőrzése és megszállása alá került (FÁNCSY 1973. 131.). A forradalmi érzésű tisztviselők, élükön Majthényi József báró alispánnal elhagyták a megyét. Hatos Gusztáv is otthagyta főjegyzői hivatalát, és csatlakozott hozzájuk. Batthyány Kázmér gróf kormánybiztos parancsára 1849. február l-jén a mohácsi sóhivatal pénztárából 4 ezer ezüstforintot elvitt és Eszékre továbbított. 33 Baranyából távozta után pontos tartózkodási helye nem ismert, a forradalmi erők táborában lehetett valahol (TARNAI 1886. 2.). Elmenetele előtt még az 1848-as városi tanács cselekedeteit mentő, igazoló bizonyítványt adott ki számára: „miszerint ő hivatalos köriben, híven és pontosan eljárván, hivataloskodását a kormány és egyéb felsőbbség rendeletei értelmében tellyesítette..." 34 A tanács igazoló bizonyítványa ellenére nyilván a sópénztár elvitele és forra­dalmi tettei miatt Bonyhádi (Perczel) Imre alispán 1849. február 21-én elrendelte Hatos Gusztáv javainak összeírását és zár alá vételét. 35 Ugyanekkor ifj. Majláth György királyi biztos az 1848-as városvezetőséget leváltotta, többek között Hatos Gusztávot is megfosztotta főjegyzői hivatalától. A képviselőtestü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom