Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 2. évfolyam (1989/1-2)

TANULMÁNYOK - NAGY IMRE GÁBOR: Egy mohácsi radikális a szabadságharcban (Hatos Gusztáv pályaképe)

let működését is felfüggesztette, és február 22-ével új városi tanácsot, valamint 21 fős gazdászati választmányt nevezett ki.

36 Hatos Gusztáv 1849 májusában bukkant fel újból a megyében, előbb nemzetőr őrnagyként, majd június 11-től a szabadságharc bukásáig, mint mohácsi főszolgabíró, ill. szabadcsapat vezér zaklatta a császáriakat, és szervezte a forradalmi erőket. Elsősorban Majthényi József kormánybiztos oldalán tevékenykedett. Az orosz katonai beavatkozás május 9-i bejelentése után ugyanis a magyar kormány általános népfelkelést hirdetett, és irányítására kormánybiztosokat nevezett ki. Baranya megye felszabadítására kormánybiztosként Majthényi József báró, volt első alispán kapott megbízatást (SZÜTS 1973. 44.). Az orosz és császári csapatok nyomasztó túlereje a szabadságharc győzelmét esélytelenné tette, egyre többen hagyták el a forradalom zászlaját. Hatos Gusztáv azonban mindvégig kitartott az 1848-49-es eszmék mellett. A forradalmi erők a Baranyában lévő császáriakat elsősorban Somogy, Tolna és Bács-Bodrog vármegyékből nyugtalanították. Hatos Gusztáv például két alkalommal is Mohácsra beütve megcsapolta a sópénztárt, előbb 4 ezer, később júliusban pedig a pénztár egész készletét, 4564 pengőforintot vitt el és adott át Csapó Vilmos nemzetőr ezredesnek a tolnai nemzetőrök ellátására.

37 Görgey Artúr május 22-én visszafoglalta Buda várát, és felszabadult szinte az egész ország. Baranyában jelentéktelen császári katonai erő maradt, s úgy látszott, hogy megnyílt az út a megye felszabadításához. Ezért június 11-én Majthényi József kormánybiztos is a megyébe érkezett. Szászváron nyílt rendeletében tudatta a magyar hadsereg győzelmeit, és Hatos Gusztávot mohácsi főszolgabírónak, Láczkovits Antalt szolgabírónak, Réder Károlyt és Spányi Jánost pedig esküdtnek nevezte ki. A többi megyei tisztviselő választása az általa összehívandó megyei bizottmányra hárult volna.

38 A megye felszabadítása azonban a megfelelő katonai erő hiánya és szétszórtsága miatt kudarcot vallott. Június 10-én a túronyi, június 15-én a pécsi felkelőket szórta szét a császári katonaság (FÁNCSY 1973. 135-138.). Hatos Gusztáv, mint első és gyakorlatilag egyetlen kinevezett forradalmi főszolgabíró nagy lelkesedéssel és eréllyel látott hozzá a szükséges fegyveres erő összegyűjtéséhez. Munkáját megkönnyítette, hogy a Hegyhát szülötteként és Mohács polgáraként nagy helyismerettel rendelkezett. A hadihelyzet alakulásától függően hol Baranyából, hol Tolna és Bács megyéből intézkedett. Június 12-én Pécsváradon elrendelte, hogy a községek a fekete sárga lobogókat szaggassák le, tűzzenek helyébe nemzeti színűt, minden kétfejű sast, feketesárga színt távolítsanak el, és „az őrsereget rendezzék, s lehetőleg felfegyverezve, a mikor kívántatni fog az elindulásra készen tarcsák".

39 Ugyancsak megparancsolta, hogy az eszéki várból hazatért honvédeket 48 óra alatt írják és szedjék össze, és hozzá vagy a pécsi Térparancsnokhoz szállítsák be.

40 A turonyi és pécsi vereség miatt Tolnába kényszerült. A szekszárdi megyeházából írta június 16-án járása községeinek: