Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 2. évfolyam (1989/1-2)

MŰHELY - RAJCZI PÉTER: A„Maurinum" (A pécsi egyetemi Szent Mór kollégium történetéből)

Az ún. „ötvenes évek"-nek gyakorlatilag már Ortutay Gyula minisztersége óta érvényesülő, az egyetemet egyszerűen oktatási intézetnek tekintő kultúrpolitikája előtt a középiskolai tanárok képzése párhuzamosan két intézményben folyt. Egyrészt a középiskolai tanárnak készülő ifjú az egyetem bölcsésztudományi karának a hallgatója volt, másrészről vele párhuzamosan be kellett iratkoznia az 1924: XXVII: tc. alapján szervezett és az egyetem keretében működő Középiskolai Tanárképző Intézetbe, és ott 8 féléven keresztül a kijelölt előadásokat kellett hallgatnia, ill. vizsgáznia. Emellett a gyakorlati képzés céljából egy évet gyakorló iskolában kellett tölteniök. A magas szívonalú tanárképző intézeteknek mintapéldája volt a francia mintára szervezett budapesti Eötvös-kollégium, amely már 1895-ben létesült, és amely tudósok sokaságát adta a magyar kultúrának. A korszak kiváló kultúrpolitikusa, Klebelsberg Kunó a Budapest centrikussággal szemben vidéki kulturális centrumok kiépítésén fáradozott. Ez a kultúrpolitika is beletartozott az általa hangoztatott „neonacionalizmus"-ba. Ilyen körülmények között jön létre Klebelsberg hathatós politikai támogatása mellett a Pécsre került egyetem teljes kiépítése céljából, Vargha Dámján ciszterci szerzetes, bölcsészkari egyetemi tanár hatalmas szervező munkája eredményeként a Maurinum-egyesület, és ennek működése következtében a vallás- és közoktatásügyi miniszter főfelügyelete alatt álló „Szent Mór pécsi püspökről elnevezett királyi katolikus tanárképző intézeti alapítvány" által fenntartott intézet: a Szent Mór kollégium (Maurinum). Az intézmény a nevét Pécs második, de a legelső magyar származású püspökéről, a még Szent István által 1036-ban kinevezett Maurusról, Szent Mórról kapta, aki egyben a magyar irodalomnak is első ismert alakja, és akinek története és irodalmi munkássága feltárását a szervező Vargha Dámján egyik fontos tudományos feladatának tekintette. Az intézmény katolikus jellegét Klebelsberg Kunó az épület alapkőletétele alkalmából, 1928. március 22-én a következőképp magyarázta: „Én valahogy úgy érzem, hogy a hazai katolicizmusnak ebben az Erzsébet-Egyetemben a saját szeretett lányát kell látnia. Nem akarnék félreértésre okot szolgálani, mert minden egyetem egyformán állami intézmény, és nem is lehet más, azonban történeti fejlődési folyamatok is vannak. Vegyük a Debrecen egyetemet, amelynek három fakultása, a teológiai, jogi és filozófiai - hogy úgy mondjam - a folytatása a református egyházi intézménynek annyiban is, hogy alakulásakor az állam a tanári kart átvette. Debrecen protestáns milieu je hozta létre azt az állapotot, hogy a hazai protestantizmus a debreceni egyetemben saját géniuszának megtestesülését látja. Én úgy érzem, hogy a katolikus színezetű Dunántúl pedig méltán láthatja, és kell is hogy lássa, a pécsi egyetemben saját ideáljának megtestesülését... Én tehát tovább úgy érzem, hogy nemcsak a Dunántúlnak, hanem valamennyi magyar katolikusnak is ebben az egyetemben a maga egyetemét kell látnia..." A kollégium építéséhez Pécs város 1750 négyszögöl telket adományozott az akkor még a város szélének számító területen a dohánygyár előtt. Az épületet Fábián Gáspár dr. és Pilch Andor építészek tervezték neoromán stílusban. Az építésben 30 kisiparos, ill. építési vállalkozó vett részt. A kisiparosok valamennyien pécsiek voltak, és így az építkezés jelentősen enyhítette az akkor tetőfokához közeledő gazdasági válságot. A legjelentősebb vállalkozó a pécsi Márovits és Ludvig építési vállalkozó cég volt. Az eredeti terv szerint a kollégium 1, 2 és négyágyas szobákból állt. Az igazgatói lakás egyúttal az igazgató irodája is volt. A kollégiumi élethez szükséges tanulmányi