Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 2. évfolyam (1989/1-2)
MŰHELY - RAJCZI PÉTER: A„Maurinum" (A pécsi egyetemi Szent Mór kollégium történetéből)
segítséget az ún. prefektus biztosította. A konyhai munkát szerzetes nővérek látták el. Ugyancsak az ő vezetésük alatt állt a mosoda is, ahol világi nőalkalmazottak is dolgoztak. A kollégiumi szobákban a takarítást férfi alkalmazottak végezték, és ugyancsak ők voltak - fehér kabátban és kesztyűvel - az étkezésnél a felszolgálók is. A kollégium 1929. szeptember l-jén nyílt meg az egyetem jogász, orvos és bölcsészhallgatói számára. További működésében aztán a budapesti Szent Imre kollégium mintájára szerveződött, hisz az Eötvöskollégium egyoldalú bölcsészjellege kisebb egyetemen nem valósulhatott meg. A kollégium bölcsészhallgatói továbbra is az egyetem tanárképző intézetének hallgatói voltak, de a kollégium a maga könyvtárával és szervezett kollégiumi életével, tudományos előadásaival hozzásegített a magasfokú szellemi művelődéshez. A különböző fakultások hallgatóinak együttélése igen jelentős mértékben hozzájárult azok igen széles körű műveltségének kialakulásához. A kollégiumnak indulásakor 43 egyetemi hallgató tagja volt, és így a fennmaradó helyekre fiatal diplomásokat is felvettek, természetesen teljes díjfizetés mellett. A kollégium tagjainak jelentős része alapítványi helyen volt, hisz az egész kollégium alapítványi jellegű volt. Egy szobaalapítvány 4000 pengő, egy teljes ellátásos alapítvány 8000 P volt. Az alapítvány tevők „presentálási" joggal bírtak. (A 8000 P-ős alapítványra teljes ellátásra lehetett présentálni.) A mind jobban erősödő gazdasági válság következtében aztán már 1930-ban engedni kellett a kezdeti „előkelőségből" és olcsóbb megoldási lehetőséget is biztosítani kellett. Ezt segítette elő az a tény is, hogy az alapítványtevők egy része nem élt a presentálás jogával, és így az alapítványi kamatokat az intézet igazgatója szabadabban fel tudta használni esetleg úgy, hogy olcsóbb helyre többeket helyezett el a rászorulók közül. Vargha Dámján