Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 2. évfolyam (1989/1-2)

MŰHELY - RAJCZI PÉTER: A„Maurinum" (A pécsi egyetemi Szent Mór kollégium történetéből)

RAJCZIPÉTER A „MAURINUM" (A pécsi egyetemi Szent Mór kollégium történetéhez) „A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter tudtára adja mindenkinek, akit illet, vagy a jövőben illetni fog, hogy az alábbi 3. pontban felsorolt jogi személyek, intézetek és magánegyének nemes és hazafias áldozatkészségéből a Pécsett székelő magyar királyi Erzsébet-Tudományegyetemmel kapcsolatosan szervezendő Katholikus Tanárképző Intézet és Kollégium létesítése- és fenntartása céljából a jelen alapítólevél 4. pontjában felsorolt ingatlan és ingó vagyonságok gyűltek egybe, mely alapítványszerű adományokat a megjelölt kulturális és egyúttal szociális jelentőségű nagy horderejű cél eredményes megvalósítása érdekében az alapítók egyetértő elhatározással egyetlen nagy alapítvánnyá alakítanak s amely alapítványról, annak leendő életműködését szabályozó és következő pontokban foglalt alapító levelet adjuk ki." Ezekkel az ünnepélyes szavakkal kezdődik az az alapítólevél, amelyet majd hat eredeti példányban állítanak ki, és amely példányokat majd a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban, az esztergomi érseki levéltárban, a pécsi püspöki levéltárban, a pécsi magyar királyi Erzsébet-Tudományegyetem bölcsészetkari dékáni hivatalában, a Szent Mór-Egyesület irattárában és Pécs sz. kir. város levéltárában elhelyezni rendelik. Az alapító levelet Horthy Miklós kormányzó 1927. december 31-én jóváhagyta, és a benne foglaltakat dr. Serédi Jusztinián bíboros, esztergomi érsek is (1928. február 28-án) elfogadta. „Pécs a tudományok magvainak terjesztésére kiválóan alkalmas" - állapítja meg Orbán pápa által 1367-ben kiadott oklevél, amely Nagy Lajos király és Vilmos pécsi püspök kérésére egyetem alapítására ad engedélyt. Ez az egyetem majd a történelem viharában megszűnik és Pécs százötven éven keresztül a magyarságtól idegen, török kultúrkörbe kerül. A török uralom azonban nem tudta megszüntetni Pécs európaiságát, és Pécs felszabadulását követően, 1686 után, azonnal újraéled itt a régi magyar élet. A jezsuiták gimnáziumot szerveznek, a pécsi püspökök pedig egyetemalapítással próbálkoznak. Klímó György kísérlete után Szepessy Ignác törekvését siker koronázza, melyet a pécsi püspöki líceum alapítása fémjelez. Ez a líceum képviseli a Dél-Dunántúlon a felsőoktatást, és jelentős hatással van az ún. társországokra is. Amikor a trianoni békeparancs következtében az ősi magyar koronázó város Pozsony - is a határokon kívülre kerül, az ott 1912-ben alapított Erzsébet-Tudományegyetemnek is el kellett hagynia székhelyét. Ideiglenesen Budapesten nyert elhelyezést, majd a rivalizáló dunántúli nagyvárosok küzdelmét követően Klebelsberg Kunó kultuszminiszter hathatós segítségével Pécsre került. Itt folytatta működését 1923-tól a püspöki líceum és könyvtár átvételével a jog- és államtudományi, orvosi és bölcsészettudományi kara. Az eredeti elgondolás szerint a püspöki teológiai főiskola átvételével teológiai fakultás is lett volna. Ezt azonban egyes erők megakadályozták. Ekkor a soproni evangélikus teológiai főiskolát szervezték át teológiai fakultássá, és az ott is maradt Sopronban. (Ez a tény a korabeli „egyetem" szervezetében aztán kisebb problémákat is okozott, mert a távolság nem tette lehetővé a professzorok és hallgatók átjárását a „távoli" fakultásokra.)