Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 1. évfolyam (1988/1-2)

Tanulmányok - Majdán János: Gazdasági kapcsolatok a Dráva mentén (1868-1918)

bonyolódott. Egyfelől a Fiume és Magyarország közötti gazdasági kapcsolat, másfelől az Alföld déli, és délkeleti vidékeinek a Dél-Dunán­túllal - esetenként a horvátországi és fiumei fogyasztókkal - fenntartott árucseréje zajlott az említett vonalakon. A kapcsolatok minősítéséhez részletesebb elemzés szükséges, melynek kiindulópontja az, hogy 1914­ig volt ugyan iparpártoló politika Magyarországon, valójában ez nem jelentett közvetlen beleszólást a közgazdasági életbe. Ebből egyértel­műen következik, hogy az árufelesleg, az áruhiány, vagy egyéb kötele­zettségek - például az adó - vezettek el egyes termények forgalomba kerüléséhez. Igaz ez a Dunántúlon is, melyet a következő adatok jeleznek. A legfontosabb szántóföldi növények forgalomba kerülése kirajzol egy Zákány-Marcali-Sárbogárd-Bátaszék és a Dráva határolta körzetet, ahonnan - a belső fogyasztáson túl - a gabonafélék elsősorban Fiumébe mentek. A kikötőváros szívó hatása megfigyelhető a Duna-Tisza közén is, ahol a Szabadkától Zomborig terjedő területről szintén Fiúméba küldik a gabonát. Hiába a magyar és a szerb főváros közelsége, a gabonafélék hosszú szerelvényekben kerülnek előbb Ma­gyarországra - az eszéki hídnál -, majd folytatva útjukat újból Horvátor­szágba Zákánynál. (Zomborban évente 13 ezer, Bajnokon 95 800, Szabadkán 75 000 mázsa gabonát indítottak útnak a tenger felé.) 22 A tengeri már Békés megyéből is Fiumébe indul (Csorvásról 11 ezer, Sámsonról 300 q évente.) Hatalmas tételeket adtak föl exportálás céljából Bajmokon, Nemes-Militicsen (23 ezer q), Zomborban (13 600 q) és néhány Kapos-völgyi állomáson. A burgonyát általában a Dél-Dunántúlon, a cukorrépát a kapos­vári és sarkadi gyárban hasznosították. Annál több babot szállítanak a vagonok Fiúméba Algyőről, Horgosról, Bajmokról, az Ormánságból, Dombóvárról, Bátaszékről. A tengerpart az úticélja a körzetben termelt repcének, szilvának, szénának. Az állatforgalomban kettős irányú: a hízott sertéseket, libákat Fiúméba viszik a szerelvények Hódmezővásárhelyről, Pécsről, Barcsról, Jákó-Nagybajomról, Darány­ból, a sovány sertéseket és szarvasmarhákat Pozsega és Verőce me­gyékből a nagy- és kisgazdaságokhoz szállítják a Dél-Dunántúlon. (Ez utóbbi már nem átmenő forgalomnak, hanem inkább határ menti kapcsolatnak számít.) Természetesen ezen áruféleségeken kívül és az ország más vidékeiről is szállítanak Fiúméba terményeket és terméke­ket. Jelen vizsgálódásban csak annyiban foglalkoztam az átmenő forga­lommal, amennyiben kimutatható a kikötő közvetlen szívóhatása. A fenti megállapítások érvényesek a Fiuméből érkező árukra is,

Next

/
Oldalképek
Tartalom