Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 1. évfolyam (1988/1-2)

Tanulmányok - Majdán János: Gazdasági kapcsolatok a Dráva mentén (1868-1918)

amelyeket az ország minden pontján ki lehet mutatni. A kelet-szlavóniai erdők fáiból a Dél-Dunántúlon közkedveltek az eszéki bútorok. A sörgyár termékeit - melyet inkább Brod felé szállítottak - az üveggyárét (1950 q) és a gyufagyárét (3150 q) itt is gyakran fuvarozták a vasúti szerelvények. Ugyanakkor az eszéki malomban őrölt évi 17 ezer q liszt és a 2400 q korpa kizárólag horvátországi felhasználókhoz került. A szlavóniai kistermelőktől megvásárolt szilva lekvárként (150 q) és pálinkaként (850 hl) került Eszékről továbbításra, s Fiúmén keresztül Nyugat-Európában fogyasztották el. A határon nagy tételekben szállítottak oda-vissza állatokat. A sovány sertések nagy része Szlavóniából a helyiérdekű vasutak szerelvényein került át Pécs, Barcs, Szigetvár, Darány hizlaldáiba. Ugyanakkor magyarországi felvásárlók szállítottak makkoltatásra a Dráva másik oldalára sertéseket, s nagyszámú igásmarha került Zala megyéből a horvátországi gazdákhoz. A szántóföldön termelt ipari növények közül Somogyszob környékéről katáng a került legnagyobb tételben átszállításra a Dráván, s a zágrábi pótkávégyárban dolgozták fel a magyarországi alapanyagot. A kiskertekben és a szántókon termelt babot Szigetváron gyűjtötték össze (4200 q) mind a két partról, s onnan szállították Fiumébe, Sziszekre és Triesztbe. A folyó melletti réteken termelt széna a horvát oldalról Zágrábba és a tengerpartra, a magyar oldalról Pécsre és Kaposvárra került. A horvát megyében termelt gyümölcsök nagyobb része - a srcika alma, a gesztenye és a körte - az osztrák és magyar főváros fogyasztóin túl Eszéken, Szabadkán és Pécsett talált vevőre. A szlavóniai tölgyesekben szedett makkot vasúti szerelvényeken fuvarozták Nagyatádra, Mocsoládra, Tapolcára és Bécsbe. A gub acsota bécsi és a pécsi bőrgyárakban használták fel. A századvég időszakában a legtöbb teherkocsi a különféle faáruval megrakodtan gördült át a drávai hidakon. Elsősorban feldolgozatlan tölgyfákat hoztak Barcsra és Baranya-Szentlőrincre, ahol az állomás melletti fatelepeken folyt a további megmunkálás. A különféle megrendelők leggyakrabban a vasúti talpfákat, a hordódongákat és a fűrészelt árut fuvaroztatták a Dráva partjáról (40000 q) Európa különböző városaiba. A folyó mindkét oldalán begyűjtők járták a gazdaságokat s tojást, csontot, rongyot és ócskavasat vettek. Az eszéki, varasdi, barcsi, szigetvári, siklósi és pécsi állomásokon gyűjtötték össze ezeket az árukat, ahonnan elsősorban Budapestre továbbították a hasznos anyagokat. A Zabok-Krapina-Tepliczen feladott \50q fenyőtobozt Körmendre, Csáktornyától délre nevelt és vasútra adott pulyká-