Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 1. évfolyam (1988/1-2)

Tanulmányok - Majdán János: Gazdasági kapcsolatok a Dráva mentén (1868-1918)

Az eszéki és a zákányi hidat a MÁV működtette, a másik három helyiérdekű vasúti kezelésben volt. A MÁV vonalak hídjait eredetileg magántársaságok építették 1870-ben és 1873-ban. Az akkori szokásnak megfelelően fából készültek az első drávai vasúti hidak. Az idők folyamán egyre több technikai újítást hasznosítottak a gyakorlatban, s a folyók felett átívelt szerkezeteket teljesen vasból készítették. Az államosítási hullám eredményeként MÁV tulajdonába átkerült vonalakon folyamatosan cserélték ki a faszerkezetű rácsos hidakat nagyobb teherbírású vas- és betonhidakra. Az átalakítást meggyorsította a Dráván és az eszéki hídon lezajlott szerencsés kimenetelű baleset. Már épült az új alapokra helyezett vashíd, amikor egy nagy árhullám vonult le a folyón. A hatalmas mennyiségű víztömeg annyira megrongálta a tartószerkezetet, hogy egy áthaladó katonavonat alatt egyszerűen elroppant a faszerkezet. A szerelvény egy része elsodródott a híd rácsozatával együtt, de az utasok nagyobb tragédia nélkül úszták meg a balesetet. Ez a rendkívüli esemény meggyorsította a MÁV felújítási munkálatait, melynek keretében építették át 1891-ben a zákányi hidat is. Valószínű, hogy a legnagyobb forgalmat a fiumei összeköttetés megteremtéséig az eszéki híd bonyolította le. 1882 után változott a helyzet, s a zákányi hídon több szerelvény haladt át, mint az eszékin. Országos jelentősége a barcsi hídnak volt, amelyen hatalmas mennyiségű fát szállítottak Szlavónia erdőiből. A feldolgozásra szánt áru mennyiségét jól érzékelteti, hogy évente százezer mázsát szállított Barcsról tovább a vasút. Ennek döntő többsége a vasúti hídon is átgördült. A Csáktornya és Várasd között lévő hídon korszakunkban inkább a személy-, mint a teherszállítás volt a fontos, mivel a Fiúméba, illetve Triesztbe tartó fővonalakat kötötte össze ez a néhány kilométeres vasúti pálya. A legkisebb forgalom valószínűleg a Cad javica melletti hídon folyt, mivel a Baranya-Szentlőrinc és Nasice közötti helyiérdekű vasúton naponta csak négy pár vonat közlekedett. A vasút kapcsolatteremtő szerepe A magyar-horvát határfolyón öt vasúti hídon zajlott a forgalom. Az áthaladó személy- és teherszerelvényeket két csoportba lehet osztani: a) átmenő forgalom, b) határ menti kapcsolatokat szorosabbá tevő kapcsolat. Az átmenő forgalom elsősorban a zákányi és az eszéki hidakon