Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 1. évfolyam (1988/1-2)

Tanulmányok - Mészáros Balázs-Tóth Péter: Baranya 18. század eleji leírása Bonbardi „Topographiájában"

dött az a folyamat, amelynek keretében a honismeret, államismeret magasabb tudományos szintre emelkedhetett, azonban már nem a jezsuiták, hanem ismét azon evangélikus értelmiségiek közreműködésével, akik a német egyetemi tanulmányaik során megismerték az úgynevezett államismereti - „Staatenkunde" - iskola, célkitűzéseit és korszerűbb módszereit, így a helyi feladatok felmérését és megoldását nemzetközi tudományos tapasztalatok alkalmazásával tudták elősegíteni. JEGYZETEK 1. E tárgykörben az alapvető tájékozódást az alábbi munkák teszik lehetővé: Dóczyjenő- Wellmann Imre - Bakács István: Bibliographia Oeconomica Hungáriáé. Bp., 1934. Kosáry Domonkos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába. Bp., 1954. és Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp., 1980. Wellmann Imre: A magyar nép életének tudományos kutatása a XVIII. század első harmadában. In: A magyarországi értelmiség a XVII-XVIII. században. Szeged, 1984. 2. Christian Junker (sz. 1668-ban Drezdában), a neves földrajztudós hivatkozott munkája: Anleitung zur Geographie der Mittleren Zeiten. Jena, 1712. 3. Christoph Cellarius (tulajdonképpen Keller) német filológus (sz. 1638. november 22-én Schmalkaldenben) weimari és merseburgi középiskolai tanárkodás után a hallei egyetemen kapott katedrát, ahol 1707. június 4-én bekövetkezett haláláig tanított. Bonbardi által felhasznált munkája: Notitia orbis antiqui sive Geographia plenioretc. I—II. torn. Lipcse, 1701-1706. 4. AII. rész tagolódása a következő: 1. segmentum: „Hungária Cisdanubiana", azaz „Dunán inneni Magyarország" keretében (ami alatt a mai Dunántúlt kell értenünk) Pilis, Fejér, Baranya, Vas, Komárom, Győr, Mosón, Somogy, Solt, Sopron, Esztergom, Tolna és Veszprém megye leírását adja. 2. segmentum: „Hungária Transdanubiana Inferior", azaz „Alsódunántúli Magyarország". Pozsony, Árva, Bars, Liptó, Nógrád, Nyitra, Trencsén, Túrócz és Zólyom megye leírása. 3. segmentum: „Hungária Trans-Danubiana Superior", azaz „Felső-dunántúli Magyarország", Abaúj, Arad, Békés, Bereg, Bihar, Borsod, Csongrád, Csanád, Gömör, Heves, Hont, Sáros, Szepes, Szabolcs, Szatmár és Szolnok megye, a Jászság (Appendix. De Jazygibus, sive Philistaeis.), Torna, Torontál, Ugocsa, Ung és Zemplén megye leírása. 4. segmentum: „Hungária Transdanubiana Ulterior, sive Transylvaniae adjacens", azaz „Túlsódunántúli Magyarország... stb." A Partium és Kraszna, Máramaros, Közép-Szolnok, valamint Zaránd megye ismertetése. 5. segmentum: „Hungária Trans-Danubiana mfima", azaz „Legalsó dunántúli Magyarország". Bács, Bodrog, Pest, Temes, Szörény vármegye leírása. 5. A magyarázó jegyzetek természetesen nem szerepelnek az eredeti szövegben, ezek a szerzők által tett kiegészítések. Csak a kevésbé ismert nevek esetében láttuk szükségét jegyzeteknek. 6. Nesselrode Vilmos Ferenc gróf 1703-1732 között volt pécsi püspök. 7. Bonipert 1009 és 1036 között pécsi püspök (lásd Koller József: História episcopatus Quinqueecclesiarum. Posonii, 1782. Tom. I. p. 1^4-.) A Pozsonyi Évkönyv szerint 1042-ben hunyt el. (uo.) 8. Surius, Laurentius: karthauzi szerzetes, a Hartvik-féle Szent István legenda és Szent Imre legenda kiadója. 9. Inchoffer Menyhért (Kőszeg, 1584. - Milano, 1648) jezsuita szerzetes, tanár Messinában, majd Rómában. Itt határozta el, hogy megírja Magyarország egyháztörténetét, de a tervezett munkának csak az