Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 1. évfolyam (1988/1-2)

Tanulmányok - Mészáros Balázs-Tóth Péter: Baranya 18. század eleji leírása Bonbardi „Topographiájában"

első része készült el. Ennek címe: Annales Ecclesiastici Regni Hungáriáé. Megjelent Rómában, 1664-ben. 10. Bonbardi nyílván azonosnak vélte a humanista tudóst és a költőt. 11. Lipsius Justus (Lips Joest, 1547-1606) németalföldi filológus, aki Kölnben és Löwenben végzett tanulmányai után Jénában, majd Leidenben és végül Löwenben tanár. Hivatkozott leveleit ő maga adta ki Epistolae címen, 1586-1590 között. 12. Wolfgang Lazius (Bécs, 1514. október 31. - uo. 1565. június 19.) Latinul író bécsi orvos, humanista; tanár a bécsi egyetem filozófiai, majd orvosi karán. Bécs történetét tárgyaló 4 kötetes munkájával, amely elé Sylvester János írt magasztaló költeményt, annyira megnyerte I. Ferdinánd császár tetszését, hogy udvari orvosnak, tanácsosnak és császári történetírónak nevezte ki. Mint tábori orvos, az osztrák hadakkal eljutott Magyarországra; itteni élményei számos magyar vonatkozású munka megírására késztették. Ezek közül a jelentősebbek: De rebus fortiter ac féliciter gestis a Ferdinando Romanorum rege in Hungária, Bohemia et Saxonia; Regni Ungariae archeológiáé libri; Chorographia Pannóniáé; Descriptio Transsilvaniae; Rerum anno 1556 contra Turcas gestarum brevis descriptio. 13. A Tiberisbe ömlő folyócska az ókori Latiumban, amely mellett a rómaiak i. e. 390-ben megsemmisítő vereséget szenvedtek a Brennus vezetésével betörő galloktól. 14. Ez volt a nagyharsányi csata, amelyben a Lotharingiai Károly főherceg vezette császári seregek 1687. augusztus 12-én jelentős győzelmet arattak Szulejmán nagyvezír serege fölött.