Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 1. évfolyam (1988/1-2)

Tanulmányok - Ódor Imre: Baranya vármegye címer-pecsétjének évszázados viszontagságai

Baranya vármegyének - az alább bemutatásra kerülő - új címer-pecsétet adományozott. 1696-ban készült el a vármegye falvainak részletes jegyzéke és ekkor került sor a hódoltság homályába vesző megyehatár megállapítására, ebben az évben kezdte meg működését az Új szerzeményi Bizottság is, melynek ténykedése a birtokszerkezet gyökeres átalakulását, a zömében idegen főtiszt kezébe kerülő - nagybirtok nyomasztó túlsúlyát eredményezve döntően megváltoztatta a megye arculatát. I. Lipót adománylevele - sajnálatos módon - eredetiben nem maradt fenn. A „királyi könyvek"-ben fellelhető átirata

1 azonban egyértelművé teszi, hogy a vármegye új címert kapott, melynek ábrázolását és leírását az 1838. évi királyi megújítás is tartalmazza: „A pajzs régi szokáshoz híven kerek legyen, alsó részét zöld mező tölti be, toronyszerű oromzattal; a négyszögletes köveket kőműves munkával húzott vonalak választják el. A torony alján nyitott kapu, melyben félig felhúzott vasrács látható. A kapualjban kis fehér pajzs aranykoronával, rajta Lipót császárnak és királynak... valamint fiának, Józsefnek ragyogó betűkkel írt kiváló nevei vannak elhelyezve: L.J. A kapu fölötti oromzaton két koszorús férfi hatalmas szőlőfürtöt visz a vállán .... Végül a pecsét szélét balfelől pálmaág, jobbról olajág tölti ki; az egész pajzs szélét aranyszálakkal átszőtt fehér perem alkotja."

2 Az eredeti adományozást 144 évvel követő - napjainkban éppen másfélszáz esztendős - leírás alapos és pontos, amely a művészetté vált címerfestő szakma kiváló teljesítményével egyértelmű eligazítást ad a címer motívumairól és színeiről. Mielőtt e motívumok jelentésének, összefüggéseinek kibogozásába kezdenénk, álljon itt a heraldikailag szabatos leírás is: „A mező ezüst, amelyben zöld halomról hadiormos bástya emelkedik; zárt, fekete kapuján pedig középen... ezüst pajzsban, I. Lipót és I. József császár nevének első betűi feketéllnek. A kapu fölötti Párkányon két férfi (vörös zeke, kék nadrág, illetve ellentettje, fekete csizmában) búzakalász-koszorúzta fejjel, a vállukra vetett rúdon egy nagy szőlő fürtöt visznek. A pajzs alját pálma, s olajág övezi' '. (TAGÁNYI, 1880. 23.) (A címerképet lásd lapunk borítóján!) A címer-pecsét - a pecsét hagyományos formájából eredendően kerek, de a címer változatban a heraldikai előírásnak megfelelően a címerkép klasszikus, reneszánsz pajzson nyert elhelyezést. A címerkép összetett jelentéstartam hordozója, és az ún. „beszélő" címerek családjába tartozik. Értelmezésünk szerint a következőkről vall: A központi helyen, a kis koronás doborpajzsban elhelyezett kezdőbetűk, a konkrét történelmi szituációt tükrözik, s ezen túlmutatva hódolnak az uralkodó(k) és a törököt kiűző csapatai előtt. Az 1838-as