Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 1. évfolyam (1988/1-2)

Tanulmányok - Ódor Imre: Baranya vármegye címer-pecsétjének évszázados viszontagságai

címer-pecsét újítás alkalmával a díszes diploma szövegezője külön is szükségesnek vélte I. Lipót érdemeit megfogalmazni, miszerint: „.. .akinek győzelmes seregei ezt az egész vidéket a barbárok igájából kiragadták." A monogramm érdekessége, hogy aj. itt - az oklevélből egyértelműen kiviláglik - nem a többek által tévesen értelmezett Imperátori, . hanem az uralkodó fiát jelenti, akit már 16 éves korában magyar királlyá koronáztak, s atyja halálát követően I. Józsefként 1705-171 l-ig ténylegesen is uralkodott. Az igazán érdekes és bőséges képzettársításra alkalmat adó motívum a „szőlővivőké". Az első ránézésre könnyen magyarázható ábrázolás több jelentésréteget takar. Az 1838-as leírás példázatának (mely szerint e kép „utal a tartomány szőlőkkel bájosan teletűzdelt talajának gazdagságára") igazát mindeddig senki nem kérdőjelezte meg, és csak a századvég jónevű baranyai történésze, Németh Béla látott megyei sajátosságot ebben az országosan is jól ismert attribútumban. Szerinte „a nagy hevenget hordó emberek a nagy bortermelést jelképezik", melyről a vármegye régóta híres. (NÉMETH, 1896. 511.) Sajátos módon sokoldalú ismeretei révén jut (már az L. J. értelmezése során is) a heveng esetében egyértelműen hibás következtetésre. Tudja ugyanis, hogy Baranyában „hevengnek nevezik a 2 lábnyi hosszú pálcára ügyesen reá kötött fürtöket, melyeknek olyan az alakjuk mintha egyetlen óriási fürtöt képeznének." Levéltári adatok

3 igazolják, hogy a heveng - az említett értelmezésben - a 18. század elején Baranyában ismert fogalom; kivételes alkalmakkor csakugyan szállították így a szőlőt, de csak akkor. A szüret dandárjában ilyen időrabló atrakcióra nem futotta, tárolásra pedig ez a forma eleve alkalmatlan volt. A kortársak tehát ismerték a hevenget, esetenként használták is, s éppen ezért egyértelműen nem zárható ki, hogy a megye ne ezt kérte volna címerébe. Az azonban csaknem bizonyos, hogy a címerfestő a „heveng" előtt tanácstalanul állt, s emiatt, praktikus vagy egyéb okokból - és értelmezésünk szerint ez utóbbi miatt - egy hatalmasra nőtt, óriási szemű szőlőfürtöt helyezett a két férfiú vállán átvetett husángra. A megrendelők ugyanis a kor divatjának és ízlésének megfelelően bibliai, mégpedig a megyéhez illő motívumot választottak, az Ószövetségből jól ismert Józsué és Kaleb ábrázolást. (Az ígéret földjének felderítői a „tejjel-mézzel folyó Kánaánból" a bőséget érzékeltetendő a gránátalmán és fügén kívül egy óriási szőlőfürtöt hoztak magukkal, s mutatták be Mózesnek és a választott népnek.) (Biblia, 1982. 151-152.)