Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 1. évfolyam (1988/1-2)

Pro memoria

I PETROVICH EDE (1898-1987) | I. világháborús frontszolgálata után 1922-től papi hivatásának baranyai állomáshelyein működött, majd a dombóvári gimnáziumban oktatott. 1931-ben Pécsre helyezték, itt 1942-től 1945-ig a tanítóképző prefektusa volt, ezután káptalani levéltárosként tevékenykedett 1947-ig, amikor az esztergomi tanítóképző igazgatásával bízták meg. 1948-tól nyugdíjazásáig, 1959-ig történelem-latin szakos tanárként a Nagy Lajos, illetve a Széchenyi gimnáziumban tanított. 1957-től 1982-ig a pécsi püspöki, valamint a káptalani levéltárat vezette. Tudományos munkásságának súlyát fémjelzik azon dolgozatai, amelyek szívós levéltári munkát, magas szakmai műveltséget, biztos nyelvtudást igénylő következtetések mélységén és sokaságán alapulnak. Külföldi és hazai levéltárakban, könyvtárakban végzett kutatásai, illetve azok eredményei több összefüggést és ellentmondást állapítottak meg vagy oldottak fel a helytörténet, a régészet, a művészettörténet és a Janus Pannonius-szal kapcsolatos irodalomtörténeti búvárkodás számára. A középkori pécsi egyetem alapításának körülményei, fennállásának időtartama, nemkülönben oktatói karának, hallgatóságának összetétele a legtöbb energiát igénylő kutatásai között is központi helyet foglalt el. E témakörhöz szorosan kapcsolódik a középkori egyetemen elhangzott beszédeket, előadásokat ismertető és értelmező nagy jelentőségű munkája, szorgos életének fő műve, amely a MTA Irodalomtudományi Intézeténél immár tizenkét éve vár kiadásra. Petrovich Ede sugárzó erejű példa volt mindazok számára, akik személyes vonzásában éltek, s akik abban az örömben részesülhettek, hogy az Ő kiapadhatatlan szellemi forrásánál csillapíthatták tudásszomjukat. Petrovich Ede jelentősebb munkái: A Szent Ágostonról nevezett pécs-budai külvárosi plébánia története. 1952. Kézirat. Adalékok a pécsi Szent Bertalan templom történetéhez. 1953. Kézirat. Pécs középkori szentélyei. 1953. Kézirat. Pécsi székesegyház. Pécs, 1956. L'opera di Giuseppe Antonio Sartori a Pécs. 1778-1783. Bolzano, 1961. A pécsi káptalani levéltár épületének története. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1963. A középkori pécsi egyetemre vonatkozó források. A 600 éves jogi felsőoktatás történetéből 1367-1967. Pécs, 1968. Az egyetemalapító Vilmos püspök és Janus Pannonius sírhelye. Baranya m. lt. Évk. 1968. Pécs utcái és házai 1687-ben. Baranya m. lt. Évk. 1969. A középkori pécsi egyetem épülete és címere. JPM Évk. 1972. Adalék a pécsi harangöntő műhely történetéhez. Baranya m. lt. Évk. 1973. A 200 éves Klimó-könyvtár történetéhez. Magyar Könyvszemle 1974/3-4. Seborvos-képesítés Pécsett 1703-ban. Orvostörténeti Közlemények 1974. Janus Pannonius Pécsett. Janus Pannonius (Memoria Saeculorum 2) Budapest, 1975. Baranya megye népoktatása a reformkorban. Baranya m. lt. Évk. 1976. A pécsi káptalani házak. Pécs, 1983. A pécsi egyetemi beszédek. Kiadás alatt. A pécsi püspöki palota története. Kézirat, 1985. Boros László