Barakonyiné Winiczai Klára: Baranya aprófalvas településhálózatának múltja és jelene - Baranyai Krónikaírás 7. (Pécs, 1984)

Baranya falvainak népmozgalma 1960-1980 között - Mechanikus népmozgalom

Felsőegerszeg: „a község lakossága a cigánycsaládokat befogadta. A szomszédok belenevelték a falu szokásait a cigánycsaládokba . . ." Bicsérd: „nem okoz problémát a cigánylakosság. A beilleszkedés bizonyítéka az utóbbi 10 évben kötött 9 vegyesházasság." Baranyaszentgyörgy, Vékény kérdőíve már a betelepítettek és a falu lakói között (felnőttek és gyeréke'k között — egyaránt) szövődő baráti kapcsolatokról is említést tesz, mint a beilleszkedés bizonyítékáról. A kérdőívek alapján a falu őslakossága részéről a befogadás feltételei: — a felnőtteknek, elsősorban a család felnőtt férfi tagjaiinaik állandó munkahellyé legyen, — a gyermekeket iskolába járassák, — életmódjuk a faluhoz alkalmazkodjon, házuk, udvaruk rendezett legyen, a magántulajdont tiszteljék, garázdaságuklkai, duhajkodásukkal ne botránkoztassanak meg senkit, és ne veszélyeztessenek se embert, se vagyont. Dunafalva : ,,a cigánylakosság beilleszkedett a község életébe, és a lakosság között elszórtan laknak. Mind rendes lakásokban laknak, és mindnek van munkahelye. Életkörülményelik azonosaik a község többi lakójáéval." Kővágótöttös: ,,az új életforma kezdeti nehézségeit már leküzdötték. Alkalmazkodtak a helyi szokásokhoz. Munkahelye minden családfőnek, sőt több anyának is van." Szabadszentkirály : ,,a régi cigánytelepet felszámolták. Legtöbben a faluban telepedtek le. Mintegy fele új házat épített, másik fele régi falusi házat vásárolt. A falu lakossága lassan befogadta őket. Legtöbbjüknek munkahelye, jó keresete van. (Uránbánya, tsz.)" Basal: „beilleszkedtek, nem okoznak problémát. Rendszeresen dolgoznak, gyerekeik iskolába járnak." A beilleszkedés e jó példái után lássunk néhányat a rosszak közül is, melyek nemcsak a cigányok alkalmazkodásának hiányát, hanem helyenként a falusi lakosság velük szemben táplált előítéletét is bizonyítják. Téseny: ,,a lakosság befogadta őket, de visszaélnek a lakosság bizalmával. Elszaporodtak a lopások. Feldúlják a kertjeinket, betörnek az idős emberek lakására, udvarokba. Vannak nagyon rendesen dolgozók is. Vannak, akik nem dolgoznak, de jói] élnek. Előfordul a dögevés is!" Vejti: „nem fogadja be a község őket. Még a házaikat sem engedi megvásárolni nekik. A régi cselédházakba költöznek be/' Gyöngyfa : „nem fogadja be a cigányokat a lakosság, azokat megvetik." Varga: ,,a falu lakossága nem fogadta be a cigányszármazásúakat, csak a jól dolgozókat. A garázdaságok miatt most még az egyetlen szórakozóhelyüket, a kocsmát is bezáratják. Problémát jelent, hogy a lopásokat és betöréseket, valamint verekedéseket a vargái őslakosság sérelmére követik el." Kisbudmér: „igen nehezen fogadják be a cigányokat. Gondozatlanok. Nem akarnak dolgozni. A gyermekintézményeket (központi községben vannak) kerülik. Szociális juttatásokból kívánnak megélni." Patapoklosi: „nem fogadták be valamennyit. A patai részben igen, ők már hasonlóan élnek, mint a magyarok. Poklosiban a lakóházak dőlőfélben, sok a lopás, italoznak, nem illeszkednek be a közösségi életbe." A betelepített cigánylakosságon belül, a pásztorkodó pusztai cigányok csoportja képes a legkevésbé beilleszkedni. Ők megtartották jellegzetes „szabad", zabolátlan életmódjukat, melyben a máról holnapra élés dominál. Nincsenek va-