Barakonyiné Winiczai Klára: Baranya aprófalvas településhálózatának múltja és jelene - Baranyai Krónikaírás 7. (Pécs, 1984)
Baranya falusi lakosságának életkörülményeiről
4. BARANYA FALUSI LAKOSSÁGÁNAK ÉLETKÖRÜLMÉNYEIRŐL A népmozgalom elemzés azt bizonyítja, hogy Baranyában a 2000 főnél népesebb települések azok, melyek kedvező népesedési tendenciával és jellemzőkkel rendelkeznek, ami a kisebb települések csoportjáról már nem mondható el. A közép- és nagyfalvak fejlődése hosszú távon megalapozott, mert a falusi életmódnak olyan formáját valósítják meg, mely tartósan vonzó lakó- és munkahellyé is teszi az emberek számára. A kisebb falvak egyre inkább igénylik a társadalmi segítséget. E csoporton belül jelentős különbség van a kisfalvak és az apró-, illetve törpefalvak között, mely különösen a törpefalvak esetében a népmozgalmi jellemzőkben nem is tud a maga valóságában megjelenni, mert e falvak adottságaikból fakadóan átmeneti vonzóhatást fejtenek ki a társadalom legképzetlenebb, legszegényebb és legigénytelenebb rétegére. A kisebb falvak fokozott társadalmi segítése elsősorban infrastruktúrájuk javítását kell, hogy jelentse, melynek jelenlegi mostoha állapota megakadályozza, hogy a jó gazdálkodási lehetőségeket kínáló adottságaikat kihasználják lakóik. Elsősorban olyan úthálózatra és közlekedési viszonyokra, valamint gazdaságpolitikai intézkedésekre van szükség, melyek árutermelésre ösztönöznek, nemcsak a piacokkal való rugalmas kapcsolattartás, hanem a gazdasági gyarapodás és az életkörülmények javításának lehetőségén keresztül is. Az apró- és törpefalvak fokozott társadalmi segítése ellátási viszonyaik javításában is meg kell, hogy mutatkozzon. E településcsoport ellátási kérdéseiben félre kell tenni a településfejlesztésben mindmáig uralkodó egyoldalú gazdaságossági szemléletet, mert e falvak erkölcsi és gazdasági leépüléséhez vezet anélkül, hogy megszüntetné őket. Gyakran hivatkoztunk az eddigiek során a legkisebb települések rossz ellátási viszonyaira, hátrányos helyzetet szülő életkörülményéire. 1 A törpe- és aprófalvak ellátottságának, lakóik hátrányos helyzetének kérdése oly nagy és szerteágazó terület, melynek teljes kifejtése külön tanulmányt igényelne. E helyütt az előző fejezetek főbb megállapításainak ilyen értelmű alátámasztása céljával, csak a legfontosabb ellátási területek rövid összefoglalására vállalkoztunk.
