Barakonyiné Winiczai Klára: Baranya aprófalvas településhálózatának múltja és jelene - Baranyai Krónikaírás 7. (Pécs, 1984)

Baranya falvainak népmozgalma 1960-1980 között - Mechanikus népmozgalom

délszlávnak lehet minősíteni. A nemzetiségbe sorolás alapelve: ,, . . . németnek vagy délszlávnak annak a lakásnak a lakóit minősítettük, akiknek származása német vagy délszláv és a lakók minden generációjához tartozó népesség egy vagy több tagja beszéli (tanulja, ha beszélni még nem tud) ezt a nyelvet". A baranyai nemzetiségekről. Szerk. Hoóz István, Pécs, 1977. 16. o. 4 A közigazgatási módosítások időrendben: 1974. december 31-én: — Megyehatár-módosításra került sor, mellyel három baranyai községet (Csikóstöttös, Kaposszekcső, Jágónak) Tolna megyéhez kapcsoltak, ugyanakkor a Tolna megyei Mázát a baranyai Szászvárral egyesítették Mázaszászvár néven. — Mecsekszakált és Tekerest Orfühöz, — Gyürüfüt pedig Ibafához csatolták. 1977. április 1 -én : — Godisa és Felsőmindszent Mindszentgodisa néven egyesült, és — Terehegyet Harkányhoz, — Szaporcát Kémeshez, — Németit Szalántához, — Hirdet Pécshez, — Máriagyüdöt Siklóshoz csatolták, valamint — Siklós városi rangot kapott. 1 979. január 1 -én : — Kisújbányát Hosszúhetényhez, — Pusztakisfalut Lovászhetényhez, — Goricát Bükkösdhöz, — Kánt Hetvehelyhez, — Karácodfát Szentkatalinhoz, — Gyülmöcsényt Mindszentgodisához, — Szatinát Kishajmáshoz, — Bánost Orfühöz, — Mónosokort Okorághoz, — Révfalut Drávakeresztúrhoz, — Korpádot Ibafához csatolták, valamint — Kisdobsza és Nagydobsza Dobsza néven egyesült. 5 A falu népességének teljes kicserélődése természetesen csak elméletben történik meg a mutató által jelzett év alatt. Egyrészt azért, mert a be- és elvándorlók száma az ideiglenes lakóhelyet változtatók számát is tartalmazza, másrészt azért, mert a gyakorlatban nem létezik a vándorlóknak olyan sorrendje, mely szerint mindig a legrégebbi lakos költözik el. Használatát egyszerűsége és a vándormozgalom erejét jól érzékeltető tulajdonsága teszi indokolttá. ü Kétségkívül, a megkérdezésnek ez a módja a szubjektív torzítás veszélyét növeli, mégis a feldolgozás során azt tapasztaltuk, hogy ennek jelentősége, a végső következtetéseket befolyásoló szerepe elhanyagolható. A krónikaírók községszeretete, egészséges lokálpatriotizmusa nem a kérdésekre adott válaszokban, hanem az egyéb hozzáfűzött megjegyzésekben nyilvánult meg általában. 7 Kovács Árpád: Adatok az ingázás szociológiai értelmezéséhez Baranya megyében — Kutatási eredmények - Kézirat, 1982. 1-23. o.