Barakonyiné Winiczai Klára: Baranya aprófalvas településhálózatának múltja és jelene - Baranyai Krónikaírás 7. (Pécs, 1984)
Baranya falvainak népmozgalma 1960-1980 között - Mechanikus népmozgalom
b) Vándormozgalmának jellemzői - A nemzetiségi tudat jelentős összetartó erő, de elsősorban az idősebb korosztály számára. Az idősek vándorlási hajlamát koruk amúgy is csökkenti, de nemzetiségi területeken feltehetőleg a nemzeti összetartozás tudata, az anyanyelvi környezetből való kiszakadástól, és a nemzetiségi szokások elvesztésével járó életmódváltástól való félelem is minden bizonnyal megtartó erőt jelent a lakóhely számára. (Pl. Szederkény, Palotabozsok.) — Az idős korúak vándorlási kedvét a nemzeti összetartozás tudatán túl, feltehetőleg az is csökkentette és csökkenti, hogy a megyén belül a legkedvezőbb településhálózati adottságokkal rendelkező területről van szó. A mohácsi járás a legkevésbé aprófalvas, ahol a falvak ellátottsága az átlagosnál kedvezőbb. Igy, ha a fiatalok el is költöznek, a szülők számára nem létfeltétel, hogy kövesisék gyermekeiket. 3.2. Mechanikus népmozgalom Minden település népességszáma egyrészt természetes úton változik azzal, hogy gyermekek születnek, s ugyanakkor mások meghalnak, másrészt mechanikus úton, azzal, hogy új lakók költöznek be és telepednek le, illetve mások, különböző megfontolások után más települlésre költöznek. A népmozgalom mindkét formája — természetes és mechanikus — kétirányú hatást fejt ki, növeli is, csökkenti is a település népességszámát. De míg a természetes népmozgalom eredménye a népességszám lassú, s többnyire egyenletes változása, a mechanikus népmozgalom gyors, erőteljes változást eredményezhet. Rövid idő alatt eltüntethet vagy felduzzaszthat egy települést. Hatásaiban tehát je/enfősebb lehet, mint a természetes népmozgalom. Igaz, ez a hatás lokális, hiszen a belső vándormozgalom nem változtatja meg az ország lakóinak számát, míg a természetes népmozgalom igen. A természetes népmozgalom jelentőségét éppen az adja, hogy eredményétől függően nő vagy csökken nemcsak egy település, hanem az ország lakóinak száma is, és ezzel együtt a produktív és improduktív munkaidőalap. A belső vándormozgalom jelentőségét pedig a településhálózatot erőteljesen formáló hatása adja, valamint az a tény, hogy szerepet játszik a munkaerő területi elosztásában, a termelés természeti, technikai és munkaerő-feltételeinek összehangolásában, mellyel befolyásolja erőforrásaink kihasználtságát. Mindkettő, természetes és mechanikus népmozgalom vizsgálata, s ezen keresztül befolyásolása, tudatos formálása fontos. Mert mindkettőre lehet hatást gyakorolni, csak eltérő módon, eltérő eszközökkel. Hogy mikor, melyik szempont kerül előtérbe, azt egyrészt az általános társadalmi-gazdasági helyzet, és az ebből fakadó célok, másrészt a szűkebb vagy tágabb regionális helyzet és célok határozzák meg. A természetes népmozgalomra többnyire társadalmi szintű irányelvek, intézkedések hatnak. így a gyermekgondozási segély bevezetése, a szülési szabadság növelése, a gyermekes anyák pótszabadsága, az egészségügyi ellátás színvonalának emelése stb. A természetes népmozgalomban általában nem a területi különbözőségek dominálnak, annak ellenére, hogy voltaik, s vannak ilyenek. (Gondoljunk csak a múlt közismert ormánsági egyke szokására, vagy a mohácsi járás nemzetiségi jellegéből fakadó — az előzőekben már említett - sajátosságaira.)
