Barakonyiné Winiczai Klára: Baranya aprófalvas településhálózatának múltja és jelene - Baranyai Krónikaírás 7. (Pécs, 1984)

Baranya falvainak népmozgalma 1960-1980 között - Mechanikus népmozgalom

A mechanikus népmozgalomban viszont sokkal nagyobb szerepe van a regionális, elsősorban a megyei és helyi tanácsi, illetve gazdasági szervek döntéseinek, így annak ellenére, hogy természetesen vannak a vándormozgalomnak is országos szinten érvényes általános jelIemzői egy-egy időszakban, mégis igen jelentős területi sajátosságokkal is rendelkezhet. Ez a tény ad jelentőséget egy kisebb vagy nagyobb régió népmozgalmának vizsgálatakor a mechanikus népmozgalomnak, és el kell mondani, hogy éppen e területen ütközik a kutató a legnagyobb akadályokba. Nagyon szegényes információs és adatbázisra támaszkodhat ugyanis. A statisztikai kiadványok a községi népesség változását minden esetben a természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg megadásával közlik. A természetes szaporodás születések és halálozások szerinti megoszlását településsoros bontásban első alkalommal az 1980-as népszámlálás hivatalos adattára adta meg, de hogy a vándorlási különbözet mekkora népmozgást tálkar, sem ebből, sem az előző népszámlálsokból nem tudható meg. Pedig egy olyan korszakban, mint az elmúlt 20—25 év, amikor a migráció soha nem látott felerősödését éltük át, igen fontos lenne tudni azt, hogy a viszonylag kicsi pozitív vagy negatív vándorlási különbözet mögött mekkora az ideiglenes és állandó jelleggel lakóhelyet változtatók száma. Ez a mozgó néptömeg hogyan oszlik meg egy-egy település vonatkozásában be- és elvándorlóidra? Kik, honnan, hova és miért költöznek? A nehézségek miatt arra nem váMallkozhatunk, hogy a felvetett kérdésekre a teljesség igényével válaszoljunk, de a részleges válaszra igen. Ebben segítségünkre szolgálnak a KSH Baranya megyei Igazgatósága által betekintésre rendelkezésre bocsátott falusi törzskönyvek, melyek 1960-tól tartják nyilván a bevándorlók és elvándorlók számának alakulását, valamint a már korábban említett szociológiai felmérés kérdőívanyaga. 3.2.1. Vándorlási különbözet A baranyai községek vándormozgalma, hasonlóan az ország más területeinek községi vándormozgalmához, tartósan negatív egyenleget mutat. Azaz a vizsgált húsz évben állandó és jelentős elvándorlási többletét. A vándorlási veszteség mértéke azonban nem növekvő, sőt az utóbbi években némileg csökkenő. (Lásd 21. számú táblázatot.) 21. számú táblázat A vándorlási különbözet lakónépességhez viszonyított aránya, 1960—80. Településcsoport Vándorlási különbözet aránya (%) 1960—69 1970—79 1. — 199 — 1,2 —12,1 2. 200— 499 — 14,3 —16,3 1--2. együtt — 13,6 —15,9 3. 500— 999 —15,0 —13,6 1—3. együtt —14,5 —14,6 4. 1 000—1 999 — 7,3 — 8,5 5. 2 000— — 2,5 — 0,5 Mindösszesen — 9,8 — 9,6