Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

II. rész Korreferátumok - Szkladányi Péter: A Pécsi Királyi Főgimnázium zenéje a 19. század első felében

Ferencre emlékező antifóniákat énekeltek, majd az egész ünnepet Te Deummal zárták. 33 — Minden év június 21-én megemlékeztek Szt. Alajosról, az ifjúság, egyben a gim­názium védőszentjéről. Az ünnep rangját jelzi, hogy kétszer is Dréta apát celeb­rálta az ünnepélyes nagymisét. 3 ' 1 Az évnyitókhoz és évzárókhoz hasonlóan számos alkalommal - így 1824, 1825, 1827, 1834, 1837-ben - ,, inter concentus musicos", azaz zenekar részvételével zajlott le a mise. 30 Ezeken is al székesegyház zenészei játszottak. A gimnáziumi jegyzőkönyvek adatain kívül a székesegyházi gazdag kotta­tár bejegyzése (pl. Druschettzky György C-dúr miséjében: „21 Juni Beim Stadt­pfa-r") is bizonyítják e szokás hagyományát. A visszatérő ünnepek sorában előkelő helyet foglalt el Ferenc király születés­napja február 12-én. A székesegyházban celebrált nagymisén 1812-ben és 1819-ben a diákok, nyilván tudatos műsorváilasztási okból, Mozart C-dúr (Dominicus) miséjét (K. 66.) hallgathatták.' 1 ' 1 ' 1832-ben, az uralkodás 40-dik évfordulóján ugyanott Lidkl György B-dúr miséje hangzott el. 3/ Politikai szempontból volt fontos ez ünnep, de 150 év távlatából nézve zeneileg még értékesebb. Ferdinánd uralkodása alatt is kötelező volt ez az ünnep, amlyről így ír 1845-ben ai már magyar nyelvű jegyző­könyv: „Mivel ő Császári 's Királyi Fölségének születése ropja T9 lk Áprilisban va­gyon, el határozatott: hogy ez imént nevezett napon az Ifjúság díszesen öltözve a' tulajdon templomában. 20 án pedig, mellyre a' N. Méltóságú Püspök Úr az Unne­pélység megtartását rendelé. a' Székes Egyházban a' Sz. Misén az Igazgató, 's Tanító Urakkal együtt jelen légyen, ájtatos, 's buzgó imádságát a' legkegyesebb Fejedelemért a' Mindenhatónak bemutatandó". 38 Énekes szentmisével köszöntötték a gimnazisták a győri főigazgatók névnapját, így Paintner utódait, a tudós Fejér Györgyöt és az őt követő Dresmitzer Józsefet. 39 Paintner Mihály halálakor ünnepélyes rekviemmel emiékeztek meg arról a személy­ről, aki annyira támogatta a ciszterci rend Pécsre jövetelét.'' 0 A félévszázad folya­mán még egy rekviemről tudunk 1847. február 11 -én, József nádor elhunyta alkal­mából, amelyet három hónapos gyász követett. 41 A jezsuita gimnázium iskoladrámáinak irodalom- és zenetörténeti jelentőségéhez képest 42 a cisziterek vezette gimnázium irodalmi élete visszafejlődött, hacsak nem tartjuk irodalmi értéknek a Ferenc király dicsőségéről szóló „panegyricum" előadá­sát 1824-ben. 43 Ha nem is tudunk iskola drámákról, mégis furcsa a győri főigazgató 1826-os leirata, amelyben megtilt minden olyan „drammata" előadását, melyet Budán, Pesten és Bécsben ne adtak volna már elő legalább kétszer. 44 Vajon miért írtaik ezt Pécsre? A kortárs irodalom azért eljutott ide, erről az 1823-1828 között itt tanuló Garay János költői vallomása tudósít: Vagy azt jegyezzem föl, hol iskoláztam, Melyik tanítóm vert legtöbb diákot Fejembe, melyik büntetett leginkább, Ha szép hazám nyelvén beszélni mertem . . . Az iskolát nem úgy tanultam én, Hogy édesen gondoljak vissza rá; Lelkemnek azt, mit vágyott, meg nem adta, 5 így én viszont adósa maradék. Pécsett Virágon és Zalánfutásán Csüggött szívem s a Himfy hősregéin; "45

Next

/
Oldalképek
Tartalom