Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

II. rész Korreferátumok - Szkladányi Péter: A Pécsi Királyi Főgimnázium zenéje a 19. század első felében

Ha Virág Benedek, Vörösmarty Mihály és Kisfaludy Sándor eljutott Garayhoz, okkor eljuthatott másokhoz is. A színházba járás még szülőkkel is tilos volt, ez derül ki az 1803-ban, majd 1815től évenként megjelenő hasonló szövegű tiltásokból/*

6 A döntés persze nem önhatalmú, hiszen évenként érkeznek a Helytartótanácstól ilyen rendeletek, ós a város is így döntött 1815-ben, éppen a ciszterci rend támogatására/'

7 A színházba járás mellett tilos volt farsangi időben még magánházban is a tánc, az éjszakai csavargás, kártyázás, bot és fegyver viselése, fürdés az üszögi erdőben stb.

48 A rend azért próbált egyensúlyt tartani a nevelésben. Ezért 1820-tól kezdve engedélyezte, hogy a diákok bizonyos „indifferens" helyeket látogathatnak, rögtön hozzátéve, hogy mindenféle más úton sétálás vagy szórakozás a legszigorúbban tiltatik.

49 A későbbi bejegyzések már régi szokás szerinti jogról beszélnek, de például a Tettyére nem mehetnek, mert ott ünnepnapokon a gyülevész népség is megtalálható.

50 A Tettyén kívül — ahol számos tiltott muzsikálásról tudunk a 18. század folyamán'

1 — nem 'mehettek majálist tartani a rétekre, erdőikbe, szőlákbe.

0

'

2 Az összes tiltott helyet így megismerjük;, de egyetlen adatunk sincs, vajon hová járhattok engedéllyel? Az évenként olvasható, lényegében hasonló tiltások jelzik, hogy azokat a diákok igyekeztek kijátszani. Néhány súlyosabb esetet, legalábbis amelyik kiderült, megismerhetünk. 1817 farsangján Szombathy Ignác, Mersits Antal, Topits Ferenc és Bíró József humanisták az iskolai törvények által szigorúan tiltott táncolás miatt kaptak testi fenyítést.

53 Ugyanezért 10 korbácsütést szenvedett el Gayer Lajos elsős humanista 1829-ben, aki három társával együtt táncolt egy külvárosi kocsmában.

;>/

* Susztek Márton negyedéves grammatistát, Leszmeister János, Pfeffer Miháíy és Vukasszinovits András másodéves humanistákat ugyanezért kizártaik az iskolából.

50 1823-ban Vlassich János és társai, valamennyi másodéves humanista, augusztus 24—29. között három éjszakán át mulattak egy kocsmában cigányzenére, majd reggel azt folytatták ai temetőben. Az egész diákság előtt 14 korbácsütést kaptak, és végzős tanulók lévén, a fenti botrány bekerült a bizonyítványukba.

56 A legnagyobb erkölcsi felháborodást azonban a következő eset váltotta ki 1819ben: Májer Mihály és Csullagh Mihály másodéves humanisták özvegy Lukmts Katalinnál voltak kosztos diákok, akinél lányok is laktak. Rövid idő alatt a ház tiltott szórakozóhellyé vált, ahol éjjel-nappal dohányoztak és trágárul beszéltek. Mindezeken túl a két fiú öt másik társával együtt gyakran látogatta a Vadászhoz címzett kocsmát, amely Pozvik tulajdona és egy közismert bordélyház. Itt azután mindnyájan hegedű muzsikára énekeltek és táncoltak hajnalig. Ezen kívül még színházba is mentek, sőt dohányoztak a (piac)téren. Valamennyiüket kizárták az iskolából.

57 Korábban említettem a betlehemezést. 1816-ban, tehát a ciszterci rend érkezése első évében olvashatunk már erről, negatív értelemben: betlehemi oltárt körülhordozni, és ahhoz kapcsolódva balga kanászok (pásztorok) módján az ablakok alatt himnuszokat énekelni a legsúlyosabb büntetés terhe alatt tilos.'

8 A következő évben a hasonló szöveg annyiban bővül, hogy a vallásos himnusz szó helyett nótázgatásról és recitálásról olvashatunk, amivel sokan pénzt kéregetnek udvariatlan módon az éjféli mise tekintélyes hallgatóitól.

09 A Normál iskolához írt levelében Horváth Dániel gimnáziumi igazgató egyenesen illetleneknek nevezi ezeket a nótákat.

60 1821-ben a betlehemezés újabb mozzanatáról értesülünk: tilos botokkal zörgetni az ablaikokat és háromkirályoknak öltözni.

01 1827-ben a tanárok kötelessége